• Utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2013. május 02.
  • Share on Myspace
  • Megosztás:

KÉK GAZDASÁG

100 millió munkahely teremthető a paraszti gondolkodás rehabilitásával?
K.E. - Sz.Cs.E.

Világszerte terjedőben a kék gazdaság nézőpontja. Dr. Kiss Tibor szerint nem is a konkrét módszerek, hanem a szemléletváltás a fontos. A rendszerek kinyitása a cél, amihez Erdélyben ösztönösen értünk.

HIRDETÉS



Egy olyan gazdaság, amely követi a természet ökológiai rendszereit, azokkal összhangban képes arra, hogy az emberek alapvető szükségleteit kielégítse – definiálta a kék gazdaságot Dr. Kiss Tibor,a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi docense, aki a hétvégén az XII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozójának (EFIKOT) a meghívottja lesz. Neki köszönhető, hogy magyarul is olvasható már Günter Pauli A kék gazdaság (The Blue Economy) című könyve.


A természetvezérelt gazdaság forradalmi nézőpontja szerint egy, az ökológiai rendszereken alapuló gazdaság megteremtése lehet a megoldás a világszerte tapasztalható gazdasági és ökológiai válságra. A szerző integrálja a gyakorlatban már létező módszereket, innovációkat a világgazdasággal, és bemutatja azt is, hogyan lehet a közösségek számára fenntartható hasznot termelni. Günter Pauli szerint ha a könyvben bemutatott 100 módszert alkalmaznák a különböző iparágakban, 10 év alatt 100 millió munkahely teremtődne világszerte, a többszörös innovációk többszörös készpénzforgalmat generálnának, és az összes alapvető szükségletre megoldást hoznának.

Az ezzel kapcsolatban felmerülő felvetésekre, kérdésekre Dr. Kiss Tibor válaszolt, hogy már a marosvásárhelyi EFIKOT konferencia előtt ízelítőt kaphassunk a Kék gazdaság világáról.


Milyen kihívásokra jelentene megoldást a Kék gazdaság?

- A jelenlegi gazdasági megoldásaink nincsenek összhangban a természeti rendszereinkkel. Ennek nagyon látható és érzékelhető nyomai vannak: pl. klímaváltozás, az erőforrásaink kimerülése.

Miben jelent újdonságot, és miben képvisel hagyományos nézőpontot a Kék gazdaság elmélete?

- Abban jelent újdonságot, hogy hagyományos nézőpontot képvisel. Azt a hagyományos nézőpontot, amit Erdélyben is annyira jól ismernek, és úgy (is) hívjuk, hogy "paraszti bölcsesség". Nincs veszteség a gazdaságban, mindent használunk valamire, minden olyan, amit jelenleg hulladéknak tekintünk, tulajdonképpen erőforrás. Ezt a szemléletet vesztettük el a mai “mainstream” gondolkodásunkban.


Mennyire látja kivitelezhetőnek, hogy a Kék gazdaság módszereit a gyakorlatban is alkalmazzák? Mennyire illeszthetők bele ezek az aktuális gazdasági rendbe, gyártási folyamatokba?

- Ha az úgynevezett 100 innovációt nézzük, akkor azok között sok olyan van, amit sok dolog miatt nem tudunk még alkalmazni, mert az eszköz nem elérhető, nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra, stb. Vegyük azt a telefont, ami úgy tölti magát, hogy beszélnek bele – nem kell a hagyományos akkumulátort használni. A prototípusa régen kész van, de nincs gyártásban. Ezek az ötletek olyanok, hogy “jaj de jó, otthon én is megcsinálom”. Az igazi jelentőségük gondolkodásmódban van: a természettel összhangban, nulla hulladékot termeljünk, rendszerszemléletben gondolkodjunk már a tervezésnél is.


Dr. Kiss Tibor (fotó: pke.hu)

Az alapelvek viszont mindenki által és azonnal alkalmazhatóak. Van, ahol több, van, ahol kevesebb lehetőség nyílik erre, de a legfontosabb a gondolkodásmód. Hogy mennyiben illeszthetők ezek a jelenlegi gazdasági rendünkbe: egyrészt könnyen, mivel olyan megoldásokról van szó, amelyek olcsóbbak és hatékonyabbak. Másfelől viszont komoly akadályai vannak, mint a megszokás, a jelenlegi rendszer érdekeltjei, és a dolgok nem megfelelő alkalmazása. 



Günter Pauli azt írja, hogy ha a bemutatott 100 módszert alkalmaznák a különböző iparágakban, 10 év alatt 100 millió munkahely teremtődne világszerte. Miből lehet levonni ezt a következtetést? A módszerek a munkahelyek anyagi fedezetét is biztosítanák?

- A szerző ezt nem pontos számításokkal támasztotta alá, hiszen erre sem ideje, sem lehetősége nem is lett volna ilyen rövid idő alatt. Vont egy egyenleget, hogy milyen iparágak – vállalkozások szűnnének meg, és mik keletkeznének. És mivel a keletkező vállalkozások általában a lokális környezethez közelebb vannak, sokkal kevésbé gépesítettek, sokak számára hasznosak (többszörös tevékenység), ezért a pozitív hatása sokkal nagyobb. Innen jött ki a 100 millió munkahely.

Ezekben a rendszerekben egyébként mindig benne van a gyors megtérülés. Egy jellemző példa a zimbabwe-i kereskedőház, ahol a termeszek szellőztetési rendszerével mintegy 90%-os energia-megtakarítást értek el.


Miért generálnának többszörös készpénzforgalmat az innovációk, és ez hogyan segítené a társadalmat?

- Ezt a kérdést talán az egyik legfontosabb példán lehet érzékeltetni. A kávé 99.8%-a nem hasznosul, amit megiszunk, az két ezrelék csupán. A kávétermelő cégek hagyományosan nagyon jól elvannak ezzel az üzleti modellel – ez egyszeres készpénzforgalom. Ez a rendszerben azonban még sok minden rejt önmagában. Lehet gombát termeszteni – második készpénzforgalom. Lehet etetni az állatokat – harmadik készpénzforgalom, stb. Ha nem a kávés példát vesszük, hanem a szőlőmetszés után maradó nyesedéket, akkor is el lehet indítani egy olyan folyamatot, amiből többszörös termelési rendszert, és így többszörös bevételt lehet generálni. A rendszerek kinyitása a cél. Szerintem Erdélyben ehhez ösztönösen nagyon értenek.


Mennyire látja előrehaladottnak az elmélet elfogadottságát Közép-Kelet Európában? A világ mely részén a legelőrehaladottabb a módszerek gyakorlatba ültetése?

- Minél inkább válságban van egy társadalom, annál nyitottabb az újszerű megoldásokra. A könyvet már nagyon sok nyelvre lefordították a mi országainkban is. Ennek a terjedési szintje azonban nagyon változó. Míg Ukrajnában hatalmas példányszámot értek el az eladások, addig Magyarországon elég keveset. Ez azonban soktényezős dolog.

 

 

Vannak előrehaladottabb esetek, térségek, mint Kolumbiában Las Gaviotas (Paolo Lugari fejlesztette fel), Spanyolországban El Hierro, szigete, Buthán, vagy mostanában Indonézia.



Milyen adminisztratív, kormányzati, attitűdbeli változtatások lennének szükségesek a módszereket széleskörű elterjedéséhez?  

- Az első az attitűd: meg kellene érteni a lényegét és az elkerülhetetlenségét. Kormányzati –adminisztratív szinten terjeszteni lehetne, illetve kellene. A szabályozásokat rendszerszemléletben kellene hozni, nem ágazati szemléletben. Adócsökkentéssel pedig fel lehetne hívni a módszerekre a figyelmet.



Dr. Kiss Tibor és további tizenhárom előadó szólal még fel a május 3-5. között Marosvásárhelyen zajló Kék gazdaság című XII. EFIKOT-konferencián. A plenáris ülésen egy belgiumi vállalkozó, egy fizikus és matematikus, egy autókonstruktőr, valamint egy marketingszakember is előadást tart, majd három csoportba szerveződve, a szekcióülésekkel folytatódik a rendezvény. A szervezők 150 résztvevőt várnak, regisztrálni még lehet, itt






ANTAL ZOLTÁN (vidékfejlesztési szakember)

DARADICS KINGA (MOL Románia ügyvezető igazgató)

DIÓSI LÁSZLÓ (OTP Románia vezérigazgató)

FARKAS ANDRÁS (fejlesztési szakértő)

NAGY GÁBOR (Vállalkozz.ro projektvezető)

POTOZKY LÁSZLÓ (Polgár-Társ Alapítvány igazgató)

SEER LÁSZLÓ (marketing)

SOMODI ZOLTÁN (informatikai szakértő)

SZABÓ ANDRÁS (Pénzügy, menedzsment - Paprika Latino International)

VERESS EMŐD (üzleti jog)

VOTISKY PETRA (HR, pszichológiai tanácsadás, coaching)

hirdetés

Konnertfilm
marketing, PR, reklám

Enetix Software
IT, informatika, telekommunikáció

MAKLER-SIG Biztosítási Alkusz kft.
pénzintézet/biztosító

Koinónia Kiadó
kultúra

20
Starjobs
2014-11-26

Szolgáltatás értékesítõ munkatárs
SC FOX IN THE BOX SRL-D
2014-11-21

Menedzserasszisztens
Thermopan
2014-11-20