Hogyan áll a gazdaságunk Európához képest?
Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Öt mérvadó makroökonómiai mutató alapján hasonlítottuk össze az Európai Unió gazdaságait, hogy kiderüljön, ki került ki jobban a válságból, és milyen lábakon álltunk 2012 végén.
Sokszor hallani, hogy Románia gazdasága az EU sereghajtója, politikusaink viszont gyakran büszkélkednek a fegyelmezett államháztartásunkkal, amellyel Európa élvonalába tartozunk. A Pénzcsinálók makrotesztjében az inflációs ráta, a munkanélküliség, az államháztartási hiány, az államadósság és a GDP alapján hasonlítottuk össze a 27 ország gazdaságát, hogy kiderüljön, hogy is állunk valójában Európához képest, és milyen nyomokat hagyott az ország teljesítményén a válság. Ha a regionális versenytársainkhoz képest az elmúlt öt évben kevésbé is álltuk a sarat, a 2012. végi számsor bizakodásra ad okot, Magyarországot például már leköröztük.
Az elmúlt öt év változásai
A teszt első felében annak jártunk utána, hogy fontosabb makrogazdasági mutatóink hogyan változtak 2007 óta, amikor még a pénzügyi-gazdasági válságnak a híre se ért el hozzánk. Az első szempont, az infláció máris hátrányos Románia számára: öt év alatt a hazai fogyasztói kosár szenvedte el a legmagasabb áremelkedést az EU-ban: átlagosan 27,64%-kal drágultak a termékek és szolgáltatások.
Az GDP/fő változása ennél kecsegtetőbb, míg több EU-s tagállam komoly visszaesést szenvedett el, addig Romániában 2012-re enyhén, 6,9%-kal sikerült növelni az egy főre eső bruttó hazai összterméket. Ebből a szempontból tehát átlag felett teljesítünk, pontosabban 12.-ek vagyunk.
Az államháztartási hiány 2007-re mutatott GDP-arányos szintjéhez képest 2011-ben 2,6 százalékponttal nagyobb volt az állami büdzsé bevételei és kiadásai közötti különbség, de ezzel még az élbolyban vagyunk: az EU-ban 2011-ben átlagosan 3,5 százalékponttal romlott az éves költségvetési deficit a négy évvel azelőtt regisztrált értékhez képest. Magyarország 9,4 százalékpontos pozitív különbözete nagyon jól mutat, kár, hogy csalóka: valójában csak a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások államosításának egyszeri bevételéből varázsolták elő, a strukturális deficit jóval magasabb volt.
Románia vesszőparipája a viszonylag alacsony államadóssága, de ez valójában euróban számolva az EU egyik legnagyobb növekedését szenvedte el: háromszorosára nőtt 2011-re 2007-hez képest.
Újabb meglepetés a munkanélküliségi rátánál: 2007-hez képest tavaly csak 9,36%-kal volt több állástalan az országban, ami igen jó eredmény, főleg ha a spanyolok 215%-os arányához viszonyítjuk.
Ha a felsorolt öt makrogazdasági mutató változása alapján készített rangsort összesítjük, kiderül, hogy a válság „nyertese” Németország, Ausztria és Svédország, Bulgária 9., Magyarország 11., míg Románia csak a 23. helyet foglalja el a 27-es listán, még Görögország is előttünk van. A rangsor végén Ciprus.
Gazdasági mutatók 2012-ben
A gazdasági mutatók változása alapján készített rangsor önmagában még nem mérvadó: könnyű sekély munkanélküli-bummal dicsekedni, ha már amúgy is magas volt a ráta, és nem túl nagy eredmény egy amúgy is alacsony GDP/fő-t pár százalékkal felülmúlni. Éppen ezért a 2012 végéről elérhető számadatokat is összehasonlítottuk.
A tavaly decemberi éves fogyasztói árszintet a 2011-eshez hasonlítva Románia az EU egyik legmagasabb drágulását érte el.
A GDP/fő még elszomorítóbb, az EU-s átlagnál négyszer kisebb az egy főre eső hazai össztermék, a luxemburgi 82100 eurós szinthez pedig jobb nem is hasonlítani a szerény 6200 eurót. Tavaly még az új GDP-számítási rendszernek köszönhetően is csak 0,7%-kal nőtt a gazdaság, a kormány előrejelzése szerint idén 1,6%-kal nő a gazdaság.
Számításaink szerint 1,5%-os átlagos gazdasági bővüléssel számolva 111 évbe telne, hogy elérjük a jelenlegi német GDP/capita szintet, kár, hogy addig ők nem várnak, hanem évente 1-2%-kal fognak növekedni. „Bízhatunk” a népszámlálási adatokban, melyek várhatóan a GDP/fő jelentős bővüléséhez fognak vezetni.
Államháztartási fegyelmezettség tekintetében 2012 második és harmadik negyedévében a középmezőny játékosai voltunk 4,1%-os hiánnyal. Itt tisztábban látszik Magyarország valós helyzete is: a 2011-es rendkívüli többlet után szomszédunk tavaly már 3,5%-os deficittel küzdött.
Államadósság: végre egy mutató, ahol ráverünk Európára, a negyedikek vagyunk a legkevésbé eladósodottak listáján, bár Bulgária mutatói még itt is fényesebbek, Magyarország GDP-arányos adóssága viszont a duplája a hazainak.
Végül a munkanélküliségi rátát méltatjuk: 7% nem tűnik olyan vészesnek, főleg a spanyol 25%-hoz képest. Ezért a makro-adatért azért „köszönet” annak a kétmillió romániainak, aki külföldön próbál szerencsét, és ezért nem „rontja le” a statisztikát.
Összesítés: ha a 2012-es releváns gazdasági mutatókat vetjük össze, 25-ből (két országból nem teljesek az adatok) a 16. helyet foglaljuk el, lemaradva a bolgárok 12. helyezésétől, és felülmúlva Magyarország sereghajtó szerepét. Mily meglepő: a tavalyi adatok összehasonlítása szerint is Luxemburg, Svédország és Németország az Európai Unió legerősebb gazdaságai – a mutatók szintjén (is)!
GDPdeficitinflációmunkanélküliségadósságEurópai Unió