2021. december 3. péntekFerenc, Olívia
EUR = 4.9487 RON
USD = 4.3767 RON
HUF = 1.3605 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,379.50(1.41%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

Jövőre is legalább 10 dolog miatt aggódhatunk az egyik legnevesebb elemzőcég szerint

Szemlézte: Kicsid Attila utolsó frissítés: 10:58 GMT +2, 2021. november 08.

A koronavírus-járvány vége még sehol, a gazdasági elemzők máris azt veszik számba, hogy mitől lehet nehéz 2022.


Ha a koronavírus-járvány nem lenne elég, a neves Economist Intelligence Unit (EIU) elemzőcég tíz olyan forgatókönyvet emelt ki friss elemzésében, amelyek miatt joggal aggódhatunk 2022-ben. A tíz "félelem" megvalósulása ugyan nem feltétlenül szerepel az alapvárakozások között, de azért van esély a beteljesedésükre, és komoly gazdasági károkkal is járhatnak. A cikk végén azt is mutatjuk, hogy a jóslatok megvalósulását mennyire tartják valószínűnek az elemzőcég szakértői.

1. Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolat romlása a globális gazdaság teljes szétválását kényszeríti ki

Az elemzők szerint az kétségtelen, hogy jelenleg az Egyesült Államok és Kína a globális befolyásért verseng. Joe Biden amerikai elnök főleg a "hasonló gondolkodású" nyugati országokat próbálja meggyőzni arról, hogy együttes erővel gyakoroljanak nyomást Kínára. Ez a nyomás a kereskedelem, a technológia, valamint a pénzügy és a befektetések területén jelenthet korlátozásokat, de akár a szankciók bevezetését sem lehet kizárni az ázsiai nagyhatalommal szemben. Ezek a fejlemények több országot és globális jelentőségű nagyvállalatot is arra kényszeríthetnek, hogy foglaljanak állást valamelyik nagyhatalom mellett ebben a versengésben. Ugyan az EIU szakértői szerint ez a versenyfutás főként a technológiai arénákban játszódik majd le, de kétségtelenül hatással lesz az ipari és szolgáltatási szektorokra is.

Szélsőséges forgatókönyvek teljesülése esetén a különutasság, a semleges álláspont felvállalása a harmadik országok esetében megfizethetetlen költségekkel járhat az EIU szakértői szerint, ami oda vezethet, hogy a globális gazdaság teljesen megosztottá válik, két külön országcsoport jöhet létre Kína és az Egyesült Államok körül. Ezek a félelmek nem teljesen új keletűek, a hosszútávú hatásai pedig meglehetősen nehezen jelezhetőek előre, de az elemzők szerint akár az is elképzelhető, hogy a rendkívül pesszimista fejlemények hatására két eltérő technológiai színvonalú, globális ellátási lánc alakulna ki, egyes országokban elhalaszthatnak olyan fejlesztéseket, amelyek a kínai vállalatok megkerülésével nagyon nehezen kivitelezhetőek, ilyen például az 5G-s távközlési hálózatok kiépítése. De az is borítékolható lenne, hogy a nagyhatalmak egymást sújtó szankciói nagyon bizonytalanná tehetik a globális kereskedelem és a befektetések területeit.

2. A váratlanul gyors monetáris szigorítás az amerikai tőzsde összeomlásához vezet

Az ellátási láncok zavarai, a rendkívüli mértékben emelkedő energiaárak, a különösen laza monetáris politika és a fellendülő reálgazdaság egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a világ legjelentősebb gazdaságában, az Egyesült Államokban meredeken emelkedjen az infláció 2021-ben. Ezek a tényezők valószínűleg enyhülnek annak hatására, hogy az amerikai gazdaság idővel újra egyensúlyba kerül, így arra is lehet számítani, hogy a magas infláció nem lesz tartós jelenség, ennek ellenére a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek (Fed) mégis okot adnak arra, hogy szigorítsa a monetáris politikáját, és fokozatosan szűkítse a gyakran egyszerűen "pénznyomdának" nevezett eszközvásárlási programját. Jelenleg ezekről az intézkedésekről az elemzők többsége azt gondolja, hogy kifejezetten óvatosak lesznek.

Mi történik viszont akkor, ha az amerikai jegybanknak nem sikerül visszafognia az inflációt? Az EIU szakértői szerint ebben az esetben a Fed a vártnál szigorúbb intézkedésekre kényszerülhet, ami kifejezetten aggasztó hír lehet az amerikai tőzsde szempontjából. Az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a Wall Streeten jegyzett részvények P/E mutatói (a részvény árfolyama és a részvénytársaság egy részvényére jutó adózott nyereségének hányadosa) még az 1929-es és a 2008-as összeomlást megelőző időszakban mértnél is magasabb szinten állnak. Attól tartanak, hogy a vártnál szigorúbb monetáris politika éles korrekcióhoz vezethet, és figyelembe véve azt is, hogy az elmúlt időszakban az amerikai lakosság mekkora hányada kezdett befektetni a pénzügyi piacokon, a tőzsdei zuhanásnak akár a reálgazdaságra is azonnali, komoly hatása lehet.

3. Komoly gazdasági lassuláshoz vezet a kínai ingatlanpiac összeomlása

Arról már mi is írtunk, hogy Kínában most mindenki az ország legnagyobb ingatlanfejlesztő óriásvállalatának helyzete miatt aggódik. Az Evergrande elképesztően nagy, 300 milliárd dollárt is meghaladó adóssághegyet próbál kezelni, a kínai politikai hatalom pedig úgy tűnik, egyáltalán nem akar segíteni az egykor stratégiai fontosságúként számon tartott vállalatnak, amely a képekről már jól ismert szellemvárosok felépítésében is mélyen benne van. A vállalat csődje nem csak a kínai gazdaság, hanem a világgazdaság számára is komoly pénzügyi kockázatot jelent.

Mivel a kínai állam szigorúan ellenőrzi az ország pénzügyi piacait, és még az eszközei is megvannak az országot érintő pénzügyi nehézségek kivédésére, ezért jelenleg alapesetben nem sokan tartják valószínűnek egy nagyszabású pénzügyi válság kialakulását. Az EIU szakértői viszont mégis arra figyelmeztetnek, hogy ennek veszélyét alábecsülni sem szabad, hiszen Kínában számos ingatlancég működik hasonlóan rossz tőkeáttétellel, és az ingatlanpiaci hangulat romlásának, az ingatlanpiaci árak bezuhanásának hatásait már rendkívül nehéz lenne megfékezni. Egyrészt azért, mert a kínai bankok korábban előszeretettel finanszírozták ezeket a már toxikusnak tartott ingatlanfejlesztőket, így pedig valószínűleg számos hitelintézet is megmentésre szorulna. Másrészt azért, mert a lakosság körében is valóságos őrület tört ki azért, hogy beszállhassanak a megtakarításaikkal az ingatlanfejlesztők épülő beruházásaiba, így az egyszerű kínai állampolgárok vagyonát is komoly csapás érné. Egy ilyen kombináció az EIU elemzői szerint rendkívüli mértékben fogná vissza a kínai gazdaság és a világgazdaság teljesítményét is.

4. Kisiklik a feltörekvő gazdaságok fellendülése a szigorúbbá váló pénzügyi kondíciók miatt

A magasabb infláció számos feltörekvő ország jegybankját késztette már arra, hogy emeljenek az alapkamaton. A koronavírus válság miatti eladósodás miatt ez rossz hír a nagy államadóssággal rendelkező országok számára, hiszen az magasabb kamatlábak az adósságok kifizetését és újrafinanszírozását is költségesebbé teszik, erről nemrég itt is írtunk.

Reális veszély az EIU elemzői szerint, hogy amennyiben az Egyesült Államokban nőnek a kamatlábak, annak hatására a tőke megindulhat a feltörekvő országokból az Egyesült Államok felé, a befektetők ugyanis - leegyszerűsítve - azt a logikát követik, hogy inkább vesznek amerikai állampapírt az immár magasabb hozam mellett, mintsem a nehezebb pénzügyi kondíciók miatt kockázatosabbá váló feltörekvő országok kötvényeit. Külön kiemelik Argentína és Törökország helyzetét, hiszen mindkét ország dollárban adósodott el, így esetükben egy ilyen folyamat akár súlyos devizaválságot is előidézhet.

5. Új koronavírus variánsok jelennek meg, amelyek ellenállóbbak az oltásokkal szemben

Az EIU szakértői szerint ez a legnagyobb félelem 2022-re, hiszen ahogy arra a WHO is figyelmeztet, a pandémia még koránt sincs kontroll alatt, az átoltottság késlekedése pedig új, ellenállóbb vírusvariánsok megjelenésével veszélyeztet. Mára egyértelművé vált az is, hogy a gazdasági előrejelzések mögött álló legfőbb változót az oltáskampányok sikere adja. Úgy tűnik, hogy bár az oltások jelentősen csökkentik a súlyos megbetegedés és a kórházi ellátásra szorulás kockázatát, nem fékezik meg a delta variáns terjedését. Az EIU szakemberei szerint a gyógyszergyártó cégeknek így nem szabad hátradőlniük, tovább kell fejleszteniük a koronavírus-vakcinákat, ami a következő év gazdasági kilátásait illetően is kulcskérdés lehet.

6. Széles körű társadalmi nyugtalanság veszélyezteti a globális gazdasági fellendülést

A járvány jövedelmekre és életminőségre gyakorolt negatív hatásai miatt a következő időszakban társadalmi nyugtalanság törhet felszínre nem csak a fejlett nyugati demokráciákban, hanem az autokratikus rezsimekben is. Az EIU elemzői szerint ez a félelem különösen azokban az országokban lehet valid, ahol már amúgy is viszonylag magas a politikai feszültség, illetve azokban az államokban, ahol a járvány különösen nagy kárt okozott a gazdaságban, példaként a Közel-Keletet, az afrikai országokat és Dél-Amerikát emelik ki a jelentésben. Az elemzők attól tartanak, hogy a zavargások több országban is a kormány megbukása mellett destabilizáló tőkekiáramlásokhoz is vezethetnek amiatt, hogy a befektetők is pánikba esnek. Középtávon ennek a tendenciának a teljesülése még óvatosabbá teheti a befektetőket, ami oda vezethet, hogy azok az országok, ahol viszonylag magasak a "politikai kockázatok" befektetői szempontból, még drágábban tudják majd finanszírozni az államadósságukat és az ország működését.

7. Kína és Tajvan között konfliktus tör ki, és még az Egyesült Államok is beavatkozásra kényszerül

Kína agresszív viszonyulása Tajvanhoz már ebben az évben is komoly kockázati tényezőként jelent meg a hasonló elemzésekben. Az EIU szakértői szerint azonban az Egyesült Államok beavatkozásától tartva kevésbé valószínű, hogy Kína szándékosan nyílt katonai konfliktust kezdeményezne Tajvannal szemben. Mindazonáltal, az Egyesült Államok és Tajvan közötti kapcsolatok felmelegedésére reagálva igen gyakorivá vált az is, hogy a kínai légierő engedély nélkül hatol be Tajvan légterébe. Érdekes, hogy az elemzésben a gazdasági szakemberek ezeket a határokat súroló manővereket is komoly kockázati tényezőként tartják számon, felteszik a kérdést, hogy mi történik akkor, ha emberi hiba vagy valamilyen műszaki okokra visszavezethető baleset miatt a konfliktus egy következő szintre lép. Ha Tajvan komoly katonai konfliktusba keveredne, annak nem csak a rájuk nézve lenne komoly gazdasági jelentősége. Elég azt megjegyezni, hogy Tajvan a globális chipgyártás egyik fellegvára.

8. Jelentősen romlanak a kapcsolatok az Európai Unió és Kína között

Márciusban az Európai Unió szankciókat vezetett be Kínával szemben a Hszincsiang régióban történt, az őshonos ujgur lakosságot érintő emberjogi visszaélések miatt. Erre válaszként Kína tíz uniós személy és négy szervezet ellen hasonló, megtorló intézkedések meghozatala mellett döntött. Ezek a fejlemények azért is érdekesek, mert ahogy azt a cikk elején is kiemeltük, Joe Biden éppen a szövetségesei támogatását kéri Kínával szemben. Ennek ellenére az EIU szakemberei alapeseti forgatókönyvként azzal számolnak, hogy az Európai Unió továbbra is semleges marad a globális hegemóniáért folytatott konfliktusban, ennek ellenére nem zárható ki az sem, hogy az EU továbbra is rendkívül szigorúan lép fel Kínával szemben az emberjogi kérdésekben. Az bizonyos, hogy úgy az EU-s érdekeltséggel rendelkező kínai cégek, mind a Kínában működő EU-s vállalatok számára is izgalmasan alakulhat a következő időszak.

9. Súlyos aszályok okoznak éhínséget

A klímaváltozás hatásainak modellezése arra mutat rá, hogy a jövőben a súlyos aszályok egyre gyakoribbá válhatnak. Az aszályok eddig inkább szórványos, elszigetelt események voltak a világ különböző részein, az EIU elemzői szerint viszont fennáll a veszélye, hogy a szárazsággal kapcsolatos problémák a nem is olyan távoli jövőben szinkronban, és egyre hosszabb ideig jelentkeznek. Már ebben az évben is heves hőhullámokat lehetett feljegyezni Kanadában és az Egyesült Államokban, Görögországban, Törökországban és Spanyolországban pedig pusztító erdőtüzek sújtották. Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a változékony időjárás, beleértve a brazil szárazságot is, több élelmiszer esetében is az árak emelkedéséhez járult hozzá.

A szélsőséges éghajlati események, a világ egyre több részén tapasztalható vízhiány akár többszörös termékkiesésekhez is vezethet, ami jelentősen emelheti a globális nyersanyagárakat, emellett hiány is keletkezhet az olyan nélkülözhetetlen terményekből, mint a búza, a kukorica vagy a rizs. Egy ilyen helyzet felpörgetné az amúgy sem alacsony globális inflációt, és hatással lenne a globális növekedési kilátásokra is.

10. Kiberháború tör ki a legnagyobb gazdaságok között

Miközben a gazdasági nagyhatalmak a világjárványt követő geopolitikai fölényért küzdenek, a közvetlen konfliktusok a rendkívül drága katonai akciók helyett a kibertérbe helyeződhetnek át. Az EIU szakértői szerint a kiberkonfliktusok kialakulásának kockázatát jelenleg nagyon alábecsüli a világ, pedig ez a legolcsóbb módja annak, hogy a nagyhatalmak olcsón és titokban törjenek borsot a másik orra alá, itt példaként az Egyesült Államok és Oroszország közötti korábbi konfrontációkat említik. Az ilyen nemkívánatos eseményeknek rendkívül súlyos diplomáciai ára lehet, emellett az esetleges kibertámadások megtörhetik a gazdasági szereplők és a befektetők bizalmát is, aminek közép- és hosszútávon különösen ártó folyományai alakulhatnak ki.

Mekkora valószínűséggel következhetnek be ezek a jóslatok?

Az EIU elemzői az alábbi táblázatban foglalták össze, hogy mennyire tartják valószínűnek a fenti kockázatok megvalósulását, illetve milyen hatása lenne az esetleges bekövetkezésüknek globálisan. A teljes elemzés itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális