2021. október 28. csütörtökSimon, Szimonetta
EUR = 4.9486 RON
USD = 4.2693 RON
HUF = 1.3549 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,748.97(0.11%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Globális minimumadó: van esély rá, hogy mindenhol egyformán adózzanak a gigavállalatok?

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 13:17 GMT +2, 2021. július 19.

Az EU és az USA egymással karöltve állítanák meg az offshore cégeket. Magyarország nem örül, Romániának inkább csak a "néző" szerep jut.


Az elmúlt hetek egyik kiemelkedő témája volt, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által vezetett tárgyalásokon már 130 ország bólintott rá a globális minimumadó bevezetésére. A különböző médiaorgánumok címlapjain gyakran láthattuk, hogy "az egyik legfontosabb megállapodás született meg a nemzetközi adózás terén", amely óriási lépés lehet az "igazságosság és méltányosság" tekintetében.

A kezdeményezés mechanizmusának lényegét röviden talán úgy lehetne összefoglalni, hogy az óriásvállalatok (mint például a Google vagy a Facebook) leányvállalatai – a tervezet elfogadása esetén – kötelesek lesznek a globális szinten elfogadott, minimális 15%-os társasági adókulcs szerinti adófizetésre minden olyan államban, ahol tevékenységet folytatnak. Jelenleg ugyanis a társasági adót a vállalatok székhelye alapján fizetik be, még akkor is, ha a termelés nagy része nem abban az államban történik, ahová be vannak jegyezve. A minimumadó mechanizmusa tehát igyekszik olyan szinten "igazságosságot" teremteni, hogy a globális vállalatok is "kivegyék a részüket" az adózásból, hadat üzenve az offshore cégek gondtalan működésének.

Az elképzelés ígéretes lehet, de a viták miatt ilyen globális szintű megállapodást nehéz lesz kőbe vésni. A nagy lendület ellenére az első számú kérdés ugyanis, hogy egyáltalán mennyire van esély a globális minimumadó bevezetésére.

"Az esély létezik, habár a tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy nehézkes és elhúzódó folyamatról van szó. A globális adózás kérdése több évre, sőt, több évtizedre visszanyúló folyamat, melynek létjogosultsága szorosan kapcsolódik a globális gazdaság kérdéséhez" – kezdte érvelését Székely Imre, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Magyar Intézetének távoktatási igazgatója, akit arra kértünk, hogy fejtse ki meglátásait a globális minimumadó bevezetésének mechanizmusairól.

"A piaci szervezés (akár kisebb léptékű, akár globális) tudjuk jól, nem tökéletes, amin javíthat egy bürokratikus hatalom. Mindaddig, amíg a piaci kudarcok méretei kisebb léptékűek, egy állam képes ennek kezelését legalább részben elvégezni. A nagyvállaltok megadóztatása esetében azonban az adott probléma globális méretű, és ezen a szinten már nem létezik olyan bürokratikus hatalom, amely tudná ezt kezelni. Egyetlen járható út van, az államközi egyeztetés és megállapodás. Ide érkeztünk el most 2021. július elején, amikor a világgazdaság több mint 90%-át kitevő államok közössége megállapodott a globális minimumadó értékéről. Ennek azonban csak akkor lesz jogi vonzata, ha az államok – a megállapodás szellemében – megváltoztatják saját adórendszerüket, ami tovább odázhatja a tulajdonképpeni alkalmazást" – véli a szakértő.

Mint kifejtette, a 15%-os adókulcs nem magas, számos országban már eleve ennél magasabb az értéke. Viszont vannak olyan országok, ahol a megállapodások során meghatározott minimum alatt van a társasági adó szintje, ezek az országok értelemszerűen (egyelőre) távolmaradtak a megállapodástól. Az EU országai közül Írország és Magyarország sorolható ebbe a kategóriába, kettejük közül, globális szempontból Írország tekinthető jelentősebb szereplőnek, ugyanis a digitális világot mozgató cégek ismert szereplői telepedtek meg ebben az országban.

Itt zárójelben, érdekességként érdemes megemlíteni, hogy például a magyar pénzügyminiszter (a svájcival karöltve) milyen keményen nekiment a 15%-os minimumadóról szóló megállapodásnak. A magyar pénzügyi tárca által kiadott közlemény szerint Varga Mihály hibának tartja az adózás kiiktatását a nemzetgazdaságok közötti versenyből, hiszen Magyarország számára a 9%-os adókulcs komoly termelői beruházásokat jelent, ennek megváltoztatása pedig komoly versenyképességi problémákat vet majd fel.

A megállapodásnak két tényező is kedvezett

Székely Imre szerint a minimumadóról szóló megállapodás létrejöttét két fontos tényező is elősegítette. Az Amerikai Egyesült Államok új adminisztrációjának egyik kiemelt programjához tartozik, hogy emelik a társasági adózást (21%-os szintről, 28%-ra, miután Trump idején ez a 35%-os szintről csökkent le). Ugyanakkor, az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az európai államok közösségi kiadásai is, amit rövid távon kölcsönfelvétellel lehetett teljesíteni, tehát megugrottak az államadósságok. "Az államadósság problémájának kezelésében ugyan a most fellángoló infláció némileg segítséget nyújt, de ez nem egy fenntartható kezelési mód, azaz szükség van a bevételi források bővítésére is" – mondta a BBTE oktatója.

Romániára és a közép-kelet-európai régió kisebb gazdaságaira rövid távon nincs nagy hatása

Székely Imre elmondta, hogy a régió gazdaságait rövid távon érdemben nem érinti ez a megállapodás. Egyrészt azért, mert például Romániában az adókulcs a globális minimumnál enyhén magasabb, 16%-os, másrészt nem mindegyik ország vesz részt a megállapodás alkalmazásában. Például Bulgáriában a társasági adókulcs egyelőre a minimum szint alatt van (10%), amennyiben ennek emelésére kényszerülnek, akkor az ország megteheti, hogy a multinacionális vállalatokra gyakorolt negatív hatást más adók kedvező kiigazításával ellensúlyozzák, mivel a jelenlegi megállapodás azokról nem rendelkezik (pl. a munkavégzést terhelő adók és járulékok).

Dan Bădin, a Deloitte Romania szakértője is úgy véli, hogy Románia lényegében a "néző" szerepét tölti be a globális minimumadó folyamataiban, a helyi piacon működő globális vállalatok esetében csak minimális változásokról lehet beszélni. Ilyen előnyös hatás például, hogy a megegyezés szerint a globális vállalatok a profit után is kell majd hozzájárulást fizessenek az államnak, anélkül, hogy egyáltalán jelen lennének a piacon.

Bădin szerint Románia szempontjából sokkal több izgalmat hozhat

a digitális gazdaság megadóztatása körüli kérdés, ami szintén az OECD napirendjén szerepelt a globális minimumadó mellett, előbbiről azonban még nem született megállapodás.

A digitális gazdasági adóztatásról egyelőre annyit lehet tudni, hogy az EU a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk rendezésének fedezésére alakítaná át a költségvetését, melynek egyik hangsúlyos eleme épp a digitális üzleti modellek megadóztatása lenne.

"Az EU új, saját bevételei egyrészt a környezetvédelem és fenntarthatóság jegyében a károsanyag kibocsátás visszaszorítása-, másrészt a méltányos közteherviselés támogatása érdekében a multinacionális vállalatcsoportok által az EU-ban végzett üzleti tevékenységek megadóztatása kapcsán kerülnének begyűjtésre. Utóbbi az OECD legújabb, még kidolgozás alatt álló, adóalap erózió elleni tervei alapján a digitális üzleti modellek megadóztatását, illetve a techóriásokat és más nemzetközi nagyvállalatokat célzó minimum társasági adókulcs bevezetését jelentené” – magyarázza a tavalyi fejleményeket a magyarországi Deloitte.

Bár a globális minimumadó bevezetése közös érdek eredménye, a digitális gazdasági adóztatást már nagyon nem támogatnák az amerikaiak, lévén az új adózási rendszer elsősorban az amerikai techóriásokat érintené hátrányosan. Washington még korábban kijelentette: ha az EU bármilyen közös konszenzus nélkül, öntörvényűen hoz lépéseket ilyen téren, akkor az nagyon súlyos kereskedelmi következményekkel járhat.

"Amerika szempontjából végül jól jött a minimumadóról szóló megállapodás és az azt kísérő megegyezés, miszerint az EU (egyelőre) lelassította a digitális gazdaság adóztatásának kérdését, annak érdekében, hogy segítse a globális minimumadóhoz kapcsolódó jogszabályok nemzeti elfogadásának folyamatát. De várhatóan ez a kérdés még ősszel újra napirendre fog kerülni, akkor az EU joggal várhatja majd el, hogy az amerikaiak álláspontja nagyobb rugalmasságot mutasson" – mutatott rá Székely, amikor arról kérdeztük, hogy miként kell értelmezni a téma kapcsán felmerülő USA-EU konfliktust.

A fejlemények tehát azt mutatják, hogy az Európai Unió jegeli a digitális adóztatás témáját a globális minimumadó folyamatának serkentésére, valamint az esetleges kereskedelmi háború elkerülésére való tekintettel. A konkrét fejleményekre és hatásokra valószínűleg akkor érdemes majd visszatérnünk, amikor ezeket a meccseket minden téren lejátsszák.

adóadóparadicsomEurópai UnióinformatikaFacebookAmerika
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális