2021. december 7. keddAmbrus
EUR = 4.9485 RON
USD = 4.3946 RON
HUF = 1.3527 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,519.27(0.57%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

Adót vetnének ki a hőközpontokra, 2035-ig megszüntetnék az új dízel- és benzinautók értékesítését

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 09:46 GMT +2, 2021. július 15.

Az Európai Bizottság szigorú javaslatcsomaggal állt elő az uniós klímacélok elérése érdekében. Beismerik: sok vesztese lesz az intézkedéseknek.


Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a "Fit for 55" elnevezésű uniós klímacsomagot, amelynek célja, hogy az Európai Unió éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adózási politikája alkalmas legyen arra, hogy 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55 százalékkal csökkenjen az 1990-es szinthez képest. A javaslatcsomagból az is kiderül, hogy a brüsszeli döntéshozók elképzelései szerint jelentősen szigorítanák a személygépjárművek megengedett szén-dioxid kibocsátását ebben az évtizedben, majd be is tiltanák a benzines és dízel autók értékesítését már 2035-től. Az Európai Bizottság emellett azt is javasolja, hogy a környezetre káros energetikai háztartási eszközökre, például a tömbházlakásokba szerelt hőközpontokra is vessenek ki valamilyen plusz környezetszennyezési adót. A javaslatcsomagra az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is rá kell bólintania, ami várhatóan még tartogat izgalmakat, közben az első kritikák szerint az Európai Bizottság szigorúnak ható javaslatcsomagja is túl kevés lesz ahhoz, hogy az Európai Unió elérje a vállalt klímacélokat.

Mi szerepel a javaslatcsomagban?

Noha az elmúlt 16 évben 42,8 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátás, a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését, a csökkenés ütemének folyamatos növelését, illetve a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek (erről még később szót ejtünk) fokozatos megszüntetését javasolta. Az Európai Bizottság emellett új kibocsátáscsökkentési célokat határozott meg a tagállamok számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra. Fontos viszont, hogy a fejletlenebb tagállamok kisebb egérutat kaphatnak: a célértékek meghatározásánál ugyanis az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait, valamint az egy főre jutó GDP-t veszik figyelembe.

Ahogy már a cikk elején is írtuk, a javaslat fő célja, hogy 2030-ra az Európai Unió károsanyag-kibocsátása az 1990-es szint 55%-ára csökkenjen. Ezt úgy érnék el, hogy a megújuló energiaforrások arányát az EU energiatermelésében 40%-ra emelnék. Jelenleg egyébként az összes megtermelt elektromos energia 32%-a származik megújuló energiaforrásokból (például nap-, szél-, vízenergia). Az általános célok mellett a különböző szegmensekben konkrét iparági célértékeket is bevezetnének, külön specifikus szabályok vonatkoznának a szállítási ágazatra, a fűtő- és hűtőrendszerek működtetésére és az ipari egységek számára is. A javaslatok a dokumentum szerint nagy hangsúlyt fektetnének a fenntartható üzemanyagokra, előtérbe kerülhet például a hidrogén szerepe az iparban és a szállítás területén.

Fotó: Pixabay

A dokumentumban az is szerepel, hogy 2035-ös céldátum mellett az EU-nak törekednie kell az éghajlatsemlegesség elérésére a földhasználat, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság területén. A cél a mezőgazdaságban a műtrágya-felhasználásra és az állattenyésztésre is vonatkozik, a klímasemlegesség elérésénél ezeken a területeken ugyanakkor a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan engedményeket tesz a dokumentum. A javaslatcsomag erdőgazdálkodásra vonatkozó része előírja, hogy 2030-ig hárommilliárd fát fognak telepíteni Európa-szerte.

Az Európai Bizottság elérné, hogy minden évben energetikai felújításokat kelljen végrehajtani a középületek 3%-án annak érdekében, hogy az állam ebben a formában is élére álljon az épületek fenntarthatósági szempontok szerinti modernizálására vonatkozó mozgalomnak, a felújítást végző vállalkozások révén teremtsen munkahelyeket, és nem mellékesen csökkentse az energiafelhasználást, így az adófizetők pénzét megspórolja és más területekre költhesse el.

Szerintük eljött annak is az ideje, hogy felülvizsgálják az energiahordozókra vonatkozó adózási szabályokat. Jobban megadóztatnák például a kerozint, az adórendszert pedig minden energiahordozó esetében összehangolnák a klímacélokkal. Ebből a fejezetből az is kiderül, hogy olyan adórendszert javasolnak, amely plusz adóterheket jelenthet a nem hatékony fűtésrendszereket használó személyek számára. Ez különösen rosszul érintheti a romániai városi lakosság jelentős részét, ahol a távhőszolgálatók csődje vagy kiszámíthatatlan működése miatt a lakók kénytelenek voltak például földgázzal működő hőközpontokat beszerelni. Az Európai Bizottság ugyanakkor a javaslatcsomaggal arra is vállalást tesz, hogy az intézkedések társadalmi hatását enyhíteni fogják azáltal, hogy támogatást nyújtanak a kiszolgáltatott energiafogyasztók számára.

Illusztráció: Pixabay

Szigorítanak a kvótakereskedelemben is

A kibocsátáscsökkentés eléréséhez fontos változásokat vezetnének be az EU-s kvótakereskedelmi rendszerében (ETS) is. A több mint 11 ezer erőművet és üzemet érintő, az elmúlt években rendkívül hatékonyan működő rendszer lényege kissé leegyszerűsítve az, hogy meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvótarendszer úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják, a kvóták ára pedig fokozatosan emelkedik, mivel egyre kevesebbet bocsátanak ki belőlük. Ha érdekel a téma, itt nézhetsz róla egy magyarázó videót.

A rendszer jelentősége hatalmas, a most bejelentett javaslatcsomag pedig itt is komoly szigorításokat vezetne be, hiszen még jelentősebben visszavágná az évente elérhető kvóták számát. Emellett a dokumentumból az Európai Bizottság azon szándéka is kiderül, hogy a légiközlekedés a jövőben nem fog kapni ingyenes kvótákat, sőt, ezentúl a hajózási vállalatoknak is fizetniük kell azért, ha szennyezik a környezetet. Az EU-n belüli hajóforgalom 100%-a, az EU-n kívüli forgalomnak pedig az 50%-a lesz kvótaköteles.

Teljesen felforgatják a gépjráműipart is

A javaslatcsomag egyik legérdekesebb eleme, hogy a brüsszeli döntéshozók szeretnék elérni az új benzines és dízel autók értékesítésének megszüntetését 2035-től. A dokumentum szerint viszont már a céldátumot megelőzően komoly szigorításokat vezetnének be: a jelenleg érvényben lévő 37,5% helyett már 2030-ra 55%-kal kellene csökkenteni az autók szén-dioxid kibocsátását a 2021-es szinthez képest, hogy majd 2035-re elérjék a 100%-ot. A szállítmányozó cégeknek fontos lehet, hogy a teherautókkal szemben valamivel megengedőbb lenne az EU, esetükben 50%-os csökkenést várnak el a szén-dioxid kibocsátás tekintetében.

A Portfólió elemzése szerint az intézkedések egyértelműen a nagy autógyártó országokat érintik a legérzékenyebben, hiszen az elektromos autózásra való átállás kihívása mellett egyszerre fenyeget az intézkedés üzembezárásokkal és tömeges elbocsátásokkal is. Arra is számítani lehet, hogy az intézkedések - amennyiben tényleg ebben a formában fogadják el majd őket - komoly beruházásokra kényszerítheti az autógyártókat, az egész iparág jelentős átalakuláson mehet így át.

Annak biztosítására, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra. Az elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénes feltöltés esetén 150 kilométerenként.

Fotó: Pixabay

Társadalmi alapot hoznának létre, hogy kárpótolják az intézkedések veszteseit

Az Európai Bizottság azt is beismeri, hogy az új klímapolitikának rövid távon káros hatása lehet a kiszolgáltatott háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a szállítási eszközöket használó minden állampolgárra, hiszen a szigorúbb intézkedések nagyon sok területen komoly áremelkedéshez fognak vezetni. A brüsszeli tesület ezért egy olyan társadalmi alapot hozna létre, amely finanszírozást nyújtana a tagállamok számára annak érdekében, hogy azok támogatni tudják az állampolgárokat például energiahatékony eszközök megvásárlásában, illetve beruházások finanszírozásában.

A terv az, hogy a társadalmi alapot az EU költségvetéséből finanszíroznák, erre a célra fordítanák a kvótakereskedelmi rendszerbe a közúti szállításból befolyó, illetve az épületek után befizetett összegek 25%-át. Az alap révén az Európai Uniós 72,2 milliárd eurót fog a tagállamok rendelkezésére bocsátani a 2025-2032-es periódusban. Azzal számolnak, hogy a társadalmi alap forrásait a tagállamok a saját hozzájárulásuk révén 144,4 milliárd euróra emelnék.

Az Európai Bizottság javaslatcsomagját itt olvashatjátok. További felhasznált források: EuractivHotnews, 444.hu, Portfolio, MTI

klímaváltozás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális