2020. december 4. péntekBorbála, Barbara
EUR = 4.8736 RON
USD = 4.0226 RON
HUF = 1.3594 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 9,486.10(1.18%)
Infláció = 2,24%
Alapkamat = 1,50%

Elektromobilitási kalauz: milyen autók fogják meghatározni a jövő utcaképét?

Csíki Ottó utolsó frissítés: 10:28 GMT +2, 2020. október 22.

Vendégszerzőnk nem csak a globális autópiacot és a legnépszerűbb elektromos autókat mutatja be, hanem azt is, hogy mit gondolnak az erdélyiek az elektromobilitásról.


A Dacia csütörtökön rántja le a leplet első tisztán elektromos meghajtású autójáról, a Springről. Az új modell akár komoly áttörést is hozhat az elektromos autók piacán Európában, mivel várhatóan jelentősen olcsóbb lesz a jelenleg árult modelleknél. De milyen piacra, milyen versenytársak közé érkezik a Dacia villanyautója? Vendégszerzőnk azt a témát járja alaposan körül, hogy milyen autók fogják meghatározni a jövő utcaképét, és hat fő fejezetre bontva mutatja be az elektromos autók piacát:

  • a globális eladások alakulását (1);
  • a töltőpontok számának változását (2);
  • a romániai elektromos autók értékesítésével kapcsolatos számokat (3);
  • a legkelendőbb villanyautókat (globális, kontinentális és országos szinten) (4);
  • a megvásárolható elektromos autók tulajdonságait (5);
  • és végül az erdélyiek elektromos autókról alkotott képét (6).

1. Az elektromos autók piaca világszinten

A világon közel 4,8 millió tisztán elektromos autó (BEV – Battery Electric Vehicle) volt forgalomban 2019-ben. Ez lényegesen több, mint a 2015-ös statiszikákban szereplő 720 ezer, tehát az e-autók piacának rohamos növekedéséről szóló híreket a számok is visszaigazolják. A tölthető hibrid autók (Plug-in Hybrid Electric Vehicle) szintén egyre népszerűbbek lettek az utóbbi években: míg 2015-ben csupán 516 ezer volt belőlük globálisan, addig 2019-ben már 2,37 millió ilyen autó volt forgalomban. 

A legtöbb elektromos autó Kínában található, itt közel 2,6 millió fut belőlük, piaci részesedésük 2019-ben 3,9% volt. A tölthető hibrid autók száma 542 ezer volt az ázsiai országban, ezzel elérve az 1,1%-os piaci részesedést tavaly. (Az alábbi ábrán a két piaci részesedés halmozottan jelenik meg, azaz Kína esetében a 2019-es 5% a BEV-ek és PHEV-ek piaci részedésének összege, azaz az autók 5%-a teljesen elektromos, vagy olyan hibrid jármű, amelyet külső áramforrásból is lehet tölteni.) Kína után az USA számít nagy e-autó piacnak, majd Norvégia, Japán, Németország és az Egyesült Királyság következik a sorban.

Az elektromos autók számának alakulása világszinten és a 20 legfontosabb e-autók piacon, 2015-2019 között. Forrás: IEA (International Energy Agency) (2020) alapján saját szerkesztés.

2. Töltőpontok a világon

Az elektromos autók piacának fejlődésében kulcsfontosságú szerep jut a nyilvános töltőpontoknak. A világon jelenleg közel 264 ezer nyilvános gyorstöltő van, plusz további csaknem 599 ezer hagyományos. Ezek javarésze Kínában található: a világ összes gyorstöltőjének 81,4%-a, valamint a hagyományos töltők több mint fele. De ez érthető is, hiszen Kína messze a legnagyobb elektromos autó piac, ami indokolja a számos töltőpont szükségességét. Az országban egy nyilvános töltőpontra, legyen az gyors vagy hagyományos, 6,49 elektromos vagy plug-in hibrid autó jutott 2019-ben. Ez az arány annak fényében alacsony, hogy a világon 8,3 körül alakul ez a szám, az Egyesült Államokban pedig 18,7. Levonható tehát az a következtetés is, hogy az USA-ban az elektromos autók piacához képest alulméretezett a töltőhálózat, hiszen 2019-ben alig több mint 13 ezer gyorstöltő volt, és 64 ezer hagyományos töltő.

A töltőpontok kihasználtságánál azért kell figyelembe venni a plug-in hibrid autókat is, mert azoknak is szükségük van töltésre annak érdekében, hogy nagyobb távolságot tehessenek meg tisztán elektromos energiát használva, hiszen a belső égésű motor, illetve a lassításokból visszanyert energia önmagában nem képes feltölteni az akkumulátorokat.

Nyugat-Európában jellemzően 7-10 elektromos vagy plug-in hibrid autó jut egy nyilvános töltőpontra. A nagyobb e-autó piacok közül csak Norvégia kivétel, hiszen ott az elektromos autók piaci részesedése már rég túllépte a 30%-ot, ennek megfelelően a töltőpontok kihasználtsága is nagyon magas, hiszen itt 34,8 tisztán elektromos vagy plug-in hibrid autó jut egy nyilvános töltőpontra. Viszont Norvégiában a töltők több mint 42%-a gyorstöltő, ezzel szemben Németországban és Franciaországban a töltőpontok tizede sem, míg az Egyesült Királyságban alig ötöde gyors. A gyorstöltők aránya Új-Zélandon a legmagasabb, közel kétharmad.

A töltőpontok számának alakulása világszinten és a 20 legfontosabb e-autók piacon, 2015-2019. Forrás: IEA (International Energy Agency) (2020) alapján saját szerkesztés.

3. Az elektromos autók és a töltőpontok száma Romániában

A globális trendeknek megfelelően Romániában is egyre több elektromos autó talál gazdára. 2015-ben 32 elektromos autót adtak el, az azt megelőző években összesen 78-at. Csak 2019-ben viszont már 1469 elektromos autót vettek át, ezzel a romániai elektromos autók száma 2640-re növekedett. Ugyanakkor, ha ezt a számot a 2019-es összes autóeladáshoz hasonlítjuk, ami 162 ezer volt, akkor láthatjuk, hogy az „egyre több”, még mindig nem olyan sok.

Az országban összesen 986 darab nyilvános töltő van, 549 különböző töltőponton (többségük a fővárosban), ezek 18%-a gyorstöltő (CCS vagy CHAdeMO). Ugyan a töltőpontok túlterheltségéről nem beszélhetünk Romániában, hiszen a kis számú töltő szintén nagyon kevés elektromos autót kell kiszolgáljon, a kevés töltő egyben kevés töltési lehetőséget is jelent: azaz, ha országon belül tervezünk utazni egy elektromos autóval, akkor kissé a „töltőpontok hálójába” leszünk zárva, és figyelnünk kell arra, hogy ne merüljön le az akkumulátor, mielőtt elérnénk a kiválasztott töltőpontig.

Elektromos autók számának alakulása Romániában és a töltőpontok száma. Forrás: green-report.ro (2020) és blog.lek3.co (2020) alapján saját szerkesztés.

4. A legnépszerűbb elektromos modellek a világon, Európában és Romániában

Kicsit mélyebbre ásva az eladási számokban, a Tesla Model 3 népszerűsége rajzolódik ki, hiszen tavaly ez volt a legkelendőbb e-autó a világon, 300 ezernél is többet tudtak belőle értékesíteni. A világ második legeladottabb elektromos autója a kínai piacra összpontosító BAIC terméke. A globális lista harmadik helyére a Nissan Leaf került, amely már a második generációjánál tart, 2019-ben közel 67 ezer darabot adtak el belőle.

A legnépszerűbb elektromos modellek a világon, Európában és Romániában, 2019. Forrás: statista (2020a), statista (2020b), DRPCIV (2020) és wall-street.ro (2019) alapján saját szerkesztés.

Az európai TOP5-ös lista némileg másként néz ki: ezt szintén a Tesla Model 3 vezeti, a második helyen már a Renault Zoe áll, majd a Nissan Leaf, a Volkswagen e-Golf és a BMW i3 következik a sorban.

Romániában a legnépszerűbb elektromos autó a Renault Zoe, hiszen 2019-ben 384 darabbal gyarapította a hazai villanyautó állományt. A népszerűsége leginkább (villanyautóhoz képest) alacsony árában keresendő, hiszen állami támogatás nélkül csupán körülbelül 30 ezer euróba kerül. A Nissan Leaf szintén elérhető árú e-autónak számít, ára 30 ezer euró körül indul és a Leaf+ is megáll körülbelül 37-38 ezernél. Ugyan ennyi pénzért már jól felszerelt középkategóriás autót is lehet kapni, ezek az árak akkor tűnnek igazán kedvezőnek, ha a Tesla Model 3 alapárához hasonlítjuk, ami 47 ezer euró, vagy ha megnézzük a Model 3 Long Range Performance árcéduláját, ami már 61 ezer eurónál is nagyobb összeget fog mutatni. Az európai eladásokkal ellentétben Romániában a Tesla Model 3 nem olyan népszerű a magas ára, valamint a hivatalos márkaképviselet és szerviz hiánya miatt. A romániai TOP5-ben a Zoe és a Leaf mellett a BMW i3-at, a Volkswagen e-Golf-ot és a Smart EQ forfour-t láthatjuk.

Ugyan a 2020-as év még nem ért véget, a villanyautó eladásokat részletesebben megvizsgálva számos érdekes trendet figyelhetünk meg. Először is, idén szeptemberig 634 új elektromos személyautót jegyeztek be Romániában, ezek közel 69%-át, azaz 435-öt Bukarestben. Az országban Bukarest után Kolozs megyében vásárolták a legtöbb elektromos autót, szeptemberig összesen 39-et. A 2019-es listavezető Renault Zoe sikere nálunk a mai napig töretlen, leginkább a céges vásárlók kedvelik. Romániában egyébként az elektromos autóknak csak alig egyharmadát vásárolják magánszemélyek. A magánszemélyek legkedveltebb típusa a Škoda Citigo e iV, a legtöbb Temes és Ilfov megyében talált gazdára ebből a modellből. A Škoda Citigo e iV szintén egy elérhető árú villanyautó, kis méreteiből adódóan a nagyobb és zsúfoltabb városokba lehet jó választás. A fővároson kívül már inkább a magánszemélyek többsége figyelhető meg, Kolozs megyében például az e-autó vásárlók 66%-a magánszemély. Kolozs megyében a legkelendőbb villanyautó a Peugeot 208e, de szorosan mögötte a Volkswagen (VW) e-Golf következik.

Újonnan eladott elektromos autók száma Romániában, 2020 január - szeptember (db.). Forrás: DRPCIV (2020) alapján saját szerkesztés.

5. Milyen e-autók közül választhatunk?

Csaknem teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy az emberek zöme még nem ismeri annyira az elektromos autókat, mint a kizárólag belső égésű motorral ellátott járműveket. Ez persze érthető is, mivel villanyautóval nem sok embernek van tapasztalata tulajdonosként, ellenben belső égésű motoros autóból már lehet, hogy a sokadik darab szolgál alatta, így pedig már sikerült az évek során elég információt összegyűjteni a legfontosabb technikai szempontokról.

Az Európában is megvásárolható elektromos autók ára jóval magasabb, mint egy hagyományos, belsőégésű motoros autóé. Ez azt jelenti, hogy a legolcsóbb modell is több mint 20 ezer euróba kerül, viszont az elektromosautó-modellek árának átlaga már 54 ezer euró. A medián értéke 45 ezer euró, azaz az autók fele olcsóbb 45 ezer eurónál, míg a másik fele ennél drágább.

A hatótávot tekintve az átlag 321 kilométer, a legkisebb érték 95 kilométer, a legnagyobb 515 kilométer.

A töltési idő (10%-ról 80%-ra) a legtöbb esetben 25 és 45 perc között alakul. A leggyorsabban feltölthető autók akkumulátora 20 perc alatt megtelik, míg a leglassabban tölthetőkének ehhez akár 75 is perc szükséges lehet.

A töltés sebessége viszonylag változatos, hiszen a leglassúbb töltés 100 kilométer hatótávot jelent óránként, míg a leggyorsabb 890 kilométert. Az átlagosan elérhető hatótáv egy óra töltéssel 428 kilométer, ami egy elméleti érték, hiszen elég sok modellnek nincs is ekkora hatótávja. Ez az elméleti érték csupán azt mutatja meg, ha 1 órán keresztül töltenénk az autót, és végtelen akkumulátor kapacitás állna rendelkezésünkre, akkor mekkora hatótávot érhetnénk el.

Az akkumulátorok kapacitása 18 és 100 kWh óra között mozog, az átlag 65 kWh.

A gyorsulás (0-ról 100 km/h-ra) a legtöbb e-autó esetében sokkal jobb, mint a belsőégésű motoros társaiknál. Ez a villanymotor tulajdonságaiból adódik, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy átlagosan 7,27 másodperc kell egy e-autónak ehhez a sprinthez, de a modellek több mint harmadának még 6 másodpercre sincs szüksége.

A nehéz akkumulátorcsomagok miatt az e-autók tömege nagyobb a “hagyományos” autóknál, hiszen egy átlagos villanyautó 1860 kilogramm, és a legkönnyebbek is közelítik az 1300 kilogrammot.

Az egy kWh-ra jutó tömeg (kg/kWh arány) a legtöbb villanyautóban 30 körül alakul, tehát a többletsúly lényegében nagyobb akkukapacitást is sejtet. Ez az arány a Volkswagen ID.3 Pro S esetében a legalacsonyabb, 22 kg/kWh, ami nagyon jó, hiszen az akkukapacitáshoz képest az autó könnyű: az autó tömege 1825 kg, míg egy nagyon nagy, 82 kWh-s akkucsomagot hordoz.

A modellek jellemzésére egy külön ábra is készült, hogy a jövő utcaképét meghatározó modelleket minél jobban megismerhessük.

Az elektromos autók összesített jellemzése (49 modell 83 különféle modellváltozata). Forrás: ev-database.org (2020) alapján saját szerkesztés.

A ma Európában megvásárolható vagy előrendelhető e-autók mindegyikéről készült egy kisebb, nagyon lényegretörő jellemzés is. Ez először is az alapvető információkat tartalmazza az autóról: gyártó, modell, az autó hosszúsága, szélessége, magassága, tengelytávja, szállítható személyek száma, az autó méretkategóriája és karosszériájának típusa, valamint “Év Autója” plakett (ha van). Az utóbbi 20 évben egyébként 4 alkalommal elektromos autó nyerte el a rangos kitüntetést.

A radardiagramok 7 szempont alapján jellemzik az egyes elektromos autók alapváltozatát, valamint legmagasabban felszerelt verzióját, amennyiben több verzió is van. Ezek a szempontok a következőek:

  • ár,
  • egy töltéssel megtehető legnagyobb távolság,
  • feltöltés ideje,
  • töltés sebessége,
  • akkumulátor kapacitása,
  • gyorsulás,
  • súly / akkukapacitás arány.

A felsorolt tényezők egy 0-tól 10-ig terjedő skálán vannak megjelenítve. Fontos megemlíteni, hogy a 0-ás érték a legkisebb értéket jelöli, de nem jelenti azt, hogy az nem felel meg, vagy az autó használhatatlan.

A legalacsonyabb árú elektromos autó jelenleg a Seat Mii Electric (ennek platformtársa a Škoda Citigo e iV és a Volkswagen e-Up!), az európai listaár alapján ezt már kevéssel 20 ezer euró fölött megkaphatjuk. A legdrágább modell a Porsche Taycan Turbo S, ez közel 180 ezer euróba kerül.

A hatótáv tekintetében a Smart EQ fortwo és EQ forfour a sereghajtók: velük csupán 95 km tehető meg egy töltéssel, viszont mivel ezek apró városi autók, a célközönség számára ez aligha fog problémát jelenteni: városi közlekedésre ez a hatótáv is bőven elegendő. A legnagyobb hatótávval a Tesla Model S büszkélkedhet, hiszen egy ilyen autó 515 kilométert is képes megtenni egy töltéssel.

A leggyorsabban feltölthető (10%-ról 80%-ra) autóknak csak 20 perc kell a töltéshez: ezek a Porsche Taycan Turbo S, Porsche Taycan 4S Plus, Porsche Taycan Turbo és a Tesla Model 3. A leglassabban a Renault Twingo ZE tölthető fel: ebben az esetben 75 percet kell a töltésre fordítani.

A töltés sebességére vonatkozó elméleti érték (egy óra töltéssel mekkora hatótáv lenne elérhető, ha korlátlan akkukapacitás állna rendelkezésre) a Smart elektromos modelljei esetében a legalacsonyabb, egy óra töltés 100 kilométer hatótávot eredményezne (viszont mivel az akkukapacitásuk kicsi, így lényegében már 55 perc alatt teljesen feltöltődnek; a teljes töltés viszont csak 95 kilométer hatótávot jelent). A leggyorsabban a Porsche Taycan 4S Plus tölthető, 1 óra töltéssel 890 km hatótáv elérése lenne lehetséges akkukapacitás korlát nélkül.

0-ról 100 km/h-ra a Tesla Model S Performance ér a leggyorsabban, a sprinthez csupán 2,5 másodpercre van szükség. A leglassúbb modellnek 12,7 másodperc kell, ez a Smart EQ forfour. Ez a gyorsulás egy mai kisebb belsőégésű motoros autóéhoz hasonló, teljesen megfelelő csaknem az összes forgalmi szituációhoz, tehát ettől a Smart villanyautója nem mondható rossznak, legfeljebb a villanyautós mezőnyben marad kissé alul ebből a szempontból.

A ma kapható vagy előrendelhető elektromosautó-modellek jellemzése (49 modell 83 különféle modellváltozata). Forrás: ev-database.org (2020) alapján saját szerkesztés.

6. Mit gondolnak Erdélyben az elektromobilitásról?

Az erdélyiek elektromos autókról alkotott képét is sikerült felmérni egy kérdőíves kutatás segítségével. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- Gazdálkodástudományi Kara (KGTK) által szervezett Középiskolások Üzleti Tanácsadó Versenyére (KÜTV) készített kérdőívet közel 2 ezer, egész pontosan 1997 válaszadó töltötte ki 2020 tavaszán, azaz egy még egészen friss felmérésről van szó. A kérdőívet ugyan én állítottam össze, az adatgyűjtés már a versenyen résztvevő diákok bonyolították le, ezáltal rengeteg érdekes információt gyűjtöttek össze. Ebben a kérdőívben az elketromos autókról is tettünk fel kérdéseket, az ezekre adott válaszok pedig kiválóan megmutatják, hogy Erdélyben mit gondol a társadalom az elektromos autókról.

A válaszadók 10%-a gondolja, hogy a világon már ebben az évtizedben többségben lesznek az elektromos és hibrid autók, viszont Romániára már csak 2% mondta ezt. Az erdélyi válaszadók mondhatni egészen jól látják azt, hogy a globálisan valóban gyorsabb ütemben zajlik az elektromos autók térhódítása, mint Romániában.

Mikor lesznek többségben az elektromos és hibrid autók? Forrás: BBTE KGTK KÜTV (2020) alapján saját szerkesztés (n=1997, információgyűjtés: 2020 tavasza).

A következő kérdésben az elektromos autók jellemzőiről faggattuk a felmérésben résztvevőket. Az ár tekintetében a kitöltők 73%-a egyetértett abban, hogy az elektromos autók drágábbak, mint a belső égésű motoros autók. A leginkább az autók hatótávolságát kifogásolták, azaz túl kicsinek találták. Továbbá a töltési idővel sem elégedettek, hiszen a megkérdezettek csupán 38%-a gondolta azt, hogy ez megfelelően rövid.

A válaszadók 41%-a gondolta azt, hogy a jelenlegi állami ösztönzők megfelelőek Romániában. A legfőbb anyagi ösztönzőről azt kell tudni, hogy a „Rabla Plus” program keretében egy tisztán elektromos autó vásárlását 45 ezer lejjel támogatják Romániában, míg egy plug-in hibrid autó vásárlása esetén 20 ezer lej támogatást biztosítanak. A támogatások ráadásul kumulálhatóak a „Rabla Clasic” jeggyel, aminek értéke 6500 lej. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy akár 51 500 lej támogatást is kaphatunk egy elektromos autóra, ami már elég jelentősen csökkenti annak árát. Igaz, ha a Romániában népszerű Renault Zoe-t vesszük alapul, akkor a támogatás után nagyságrendileg még mindig közel 20 ezer eurót kell fizetnünk. Ebből az összegből még mindig jóval nagyobb és igazán jól felszerelt új alsó-középkategóriás kompakt vagy családi autók közül is választhatunk, amelyek ráadásul a hosszútávú utazásokra jelenleg alkalmasabbak lesznek.

Az elektromos autókról alkotott kép Erdélyben. Forrás: BBTE KGTK KÜTV (2020) alapján saját szerkesztés (n=1997, információgyűjtés: 2020 tavasza).

A válaszadók 69%-a szerint Romániában (az e-autók magas ára mellett) a töltőhálózat alulfejlettsége szab gátat az elektromobilitásnak, valamint 46%-uk emelte ki azt, hogy az emberek idegenkednek az új technológiától.

Elektromos autók elterjedését gátló tényezők az erdélyiek szerint. Forrás: BBTE KGTK KÜTV (2020) alapján saját szerkesztés (n=1997, információgyűjtés: 2020 tavasza).

Arra a kérdésre, hogy mikor fognak elektromos autót vásárolni, a megkérdezettek 67%-a válaszolta azt, hogy talán egyszer, de a következő 5 évben még biztosan nem. További 14%-uk soha nem tervez villanyautót birtokolni. Ezzel szemben 15% 5 éven belül, további 2% pedig már 1 éven belül átvenné saját villanyautóját. A válaszadók csupán 1%-a birtokolt elektromos vagy plug-in hibrid autót.

Mikor fognak elektromos autót vásárolni az erdélyiek? Forrás: BBTE KGTK KÜTV (2020) alapján saját szerkesztés (n=1997, információgyűjtés: 2020 tavasza).

............

Források: blog.lek3.co, DRPCIV, ev-database.org, green-report.ro, IEA (International Energy Agency), Statista (globálisan, Európában), wall-street.ro.

Szerzőnk közgazdász, autóipari elemző, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának doktorandusza. Kutatói munkásságát a CARTH nevű autóipari szakblogban gyűjtötte össze.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális