2020. december 1. keddElza
EUR = 4.8735 RON
USD = 4.0875 RON
HUF = 1.3462 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 9,286.11(0.36%)
Infláció = 2,45%
Alapkamat = 1,50%

Munkaidő beosztása: van, amiben még a finneket is verjük, de összességében rossz a helyzet

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:26 GMT +2, 2020. október 30.

Egyszerre festenek kedvező és szomorú képet Romániáról az Eurostat statisztikái.


Az Európai Unióban a bolgároknak, a magyaroknak és a litvánoknak van a legkevésbé beleszólása abba, hogy mikor dolgoznak. Románia viszont meglepetésre előkelő helyen szerepel azoknak az országoknak a listáján, ahol a munkavállalók a legnagyobb arányban állították, hogy teljes mértékben rájuk van bízva a munkaidejük beosztása - derül ki az Eurostat által nemrég közzétett adatokból.

Az Európai Unió statisztikai hivatala által közölt felmérés eredményei azért is érdekesek, mert hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy a munkaerőpiac akkor igazán fejlett, ha a munkaadók az alkalmazottaknak szinte teljes szabadságot adnak arra, hogy azok kiválasszák a munkaidejük helyét és idejét. Az Eurostat 2019-re vonatkozó felmérése ugyanakkor meglehetősen árnyalja ezt a képet, és több adatsorral is rámutat arra, hogy nem csupán a munkaidő szabad megválasztásán, hanem mondjuk a munkával töltött órák tervezhetőségén, illetve a munkából valamilyen személyes, sürgős ok miatti elszabadulás, elkéredzkedés lehetőségén is múlik, hogy hol, mennyire jó dolgozni.

Még mielőtt tovább olvasnátok a cikket, kitölthetitek az alábbi kérdőívet, így a saját helyzetetek is országos vagy kontinentális kontextusba tudjátok helyezni.

Ki osztja be a munkaidőt?

Ugyan a koronavírus-járvány nagy valószínűséggel alaposan alakíthatott a helyzeten, 2019-ben még az EU-s munkavállalók 61%-ának a munkaadója vagy a partnere (abban az esetben, ha egyéni vállalkozóról beszélünk) határozta meg a munkaidejét. Az alkalmazottak 21%-a viszont részben, 18%-a pedig teljes mértékben saját maga dönthetett arról, hogy mikor dolgozik. Ezt mutatja az alábbi ábra:

Nagyobb képméretért kattintsatok az ábrára.

Az adatokból kiderül, a legkisebb ráhatása a bolgároknak volt tavaly arra, hogy mikor dolgoznak. Déli szomszédunknál az alkalmazottak 80%-ának nincs beleszólása a saját munkaideje kialakításába, helyettük a munkaadó vagy az ügyfelek döntenek. A bolgárokat szorosan a litvánok és a magyarok követik, mindkét ország esetében 79%-os azoknak az aránya, akiknek nincs beleszólásuk abba, hogy mikor dolgoznak. A listán még Ciprus, Horvátország (mindkettő 74%-kal), valamint Lettország (73%) áll rosszul.

Messze a legjobban Finnország áll ebből a szempontból, ahol a munkaadók és ügyfelek csak a munkaképes korú alkalmazottak vagy egyéni vállalkozók 30%-ának esetében határozták meg a munkavégzés idejét. Az éllovas finneket Svédország (35%) követi, majd Dánia, Luxemburg és Hollandia (mindhárom esetében 49%) viszonylag nagyobb lemaradással következik az éllovasok sorában.

A mi szempontunkból persze az a legérdekesebb, hogy mi a helyzet ebben a tekintetben Romániában. Az Eurostat adatai szerint nálunk az alkalmazottak körülbelül 66%-ának nincs beleszólása a munkaidejébe. A többi EU-s tagállamhoz képest viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik a munkavállalóval együtt döntenek erről, tehát részben szabadon osztják be a munkaidejüket (12%). Ami meglepő viszont, hogy a finnekkel nagyon szoros versenyben, de nálunk vallotta azt a legtöbb alkalmazott vagy egyéni vállalkozó (22%), hogy teljes szabadságot kaptak annak eldöntésére, hogy mikor dolgoznak.

El lehet-e kéredzkedni?

A fenti statisztikák tehát viszonylag elfogadható képet festenek a romániai munkaerő helyzetéről. Árnyalja a képet viszont a következő adatsor, amely azt mutatja, hogy az alkalmazottak szerint valamilyen sürgős, halaszthatatlan helyzet előfordulása esetén mennyire könnyű pár órára elszakadni a munkahelytől. Ebből a szempontból csak Bulgária áll nálunk kedvezőtlenebb helyen, ahol a munkavállalók 60% mondta azt, hogy meglehetősen nehéz vagy egyenesen lehetetlen elszabadulniuk 1-2 órára. Romániában ugyanez az arány 57%, míg Szlovákia a harmadik legkedvezőtlenebb helyen áll ezen a ranglistán 54%-kal.

Ennek a listának a másik oldalán a svédek állnak, ahol a munkavállalók 84%-a szerint nagyon könnyen vagy viszonylag könnyen el tudnak intézni valamilyen sürgős, megoldandó problémát munka közben. A svédeket a dánok (83%), a hollandok (82%) és a finnek (81%) követik szorosan ebben a tekintetben.

Nagyobb képméretért kattintsatok az ábrára.

Ára van a munkaidő szabad megválasztásának

A fenti statisztikák szerint tehát főként Finnországgal és Svédországgal szemben lehetünk irigyek, az összképet viszont meglehetősen árnyalja egy másik statisztika, amelyben arról kérdezték a munkavállalókat, hogy milyen gyakran keresik őket munkahelyi problémákkal a munkaidőn kívül. A válaszok alapján egyértelműen az látszik, hogy komoly ára van a munkaidővel kapcsolatos rugalmasságnak: minél inkább a munkavállalóra van bízva ugyanis, hogy a napnak melyik részében dolgozik, annál valószínűbb, hogy a szabadidejében is keresni fogják munkahelyi feladatokkal. Arra a kérdésre ugyanis, hogy az elmúlt két hónapban a munkaadó gyakran kereste-e őket valamilyen konkrét munkahelyi feladattal, vagy általánosabb, munkahelyi problémával, a finnek, a svédek és a hollandok válaszoltak igennel messze a legnagyobb arányban.

Nagyobb képméretért kattintsatok az ábrára.

Ezen a listán Románia azon országok közé tartozik, ahol az alkalmazottak 97%-ával ritkán vagy soha nem fordul elő, hogy munkaidőn kívül keressék a feletteseik. Ennek az egyik magyarázata az lehet, hogy a fejlettebb nyugati országokhoz képest nálunk még viszonylag magas az iparban, feldolgozóiparban, illetve a kereskedelemben dolgozók aránya, ezek pedig tipikusan azok a területek, ahol munkaidőn kívül az alkalmazottakat - talán egy szűkebb vezetői réteget leszámítva - nem igazán van értelme keresni.

Mi a helyzet a túlórához való alkalmazkodással?

Tavaly az EU-s alkalmazottak ötöde vallotta, hogy egy héten legalább egy olyan előre nem látható feladatot kap, ami jelentős hatással van a munkaidőre is. Ebből a szempontból is inkább a fejlett tagállamok alkalmazottai állnak rosszul: Luxemburgban (37%), Finnországban (31%), Franciaországban és Ausztriában (mindkettő 27%) volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik egy héten legalább egyszer a munkaidejüket is meghatározó, előre nem látható feladatot kaptak. A lista végén Bulgária (8%), Litvánia és Magyarország (mindkettő 9%) áll, őket Szlovákia (11%), Spanyolország (13%) és Észtország követi. Románia ebből a szempontból 17%-on áll.

Nagyobb képméretért kattintsatok az ábrára.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális