2020. szeptember 22. keddMóric
EUR = 4.8590 RON
USD = 4.1404 RON
HUF = 1.3419 RON
GDP-növekedés = -10,5%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 9,019.56(1.44%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 1,50%

Milyen gazdasági következményei vannak az iskolák bezárásának és amúgy az online oktatásnak?

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 18:37 GMT +2, 2020. szeptember 15.

A kormányok figyelme nagyrészt a munkanélküliség és a vállalkozói szféra rövid távú kérdéseire összpontosított, de fennáll egy komoly, hosszú távon mutatkozó nehézség is: ha nem oktatjuk a lakosságot, nagyon sokat bukhat rajta az állam.


Az új tanév nem csak Romániában, de a világ más országaiban is teljesen új rendszer szerint zajlik le. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) igen érdekes szempontot vázol fel tanulmányában: a tanítás elmaradásának, az iskolák bezárásának, az online oktatásnak komoly gazdaságra terjedő kihatása lehet, igaz, azt pontosan megjósolni még nem lehet. A kutatás ugyan nem elemzi a romániai helyzetet, viszont a jelenség aktualitása és várható hatása minket is érinthet, ezért igyekeztünk tömören összefoglalni a lényeget.

A koronavírus-járvány okozta tanulmányi elmaradásokat teljes mélységükben feldolgozó pontos adatsorokat még nem tettek közzé, azonban a kutatók szerint az I.-XII. osztályos tanulók globális átlagban várhatóan 3%-kal fognak kevesebb jövedelmet kapni életük során. Az oktatás elmaradása, a színvonal romlása hosszú távon az országok éves GDP-jét is befolyásolhatja ebben az évszázadban, ugyanakkor az előrejelzések szerint ezek a típusú gazdasági veszteségek még tovább nőnek, ha az iskolák nem indulnak újra, vagy legalábbis nem a 2019-es év "teljesítménye" szerint működnek. Az elemzők szerint ráadásul a hátrányos helyzetű családokból származó diákok még jobban megérzik a visszaesést, hiszen akik nem tudják finanszírozni az iskolán kívüli oktatást, nagyobb mértékben elmaradnak a tanulástól, így automatikusan csak alacsonyabb bérezéshez juthatnak majd hozzá előnyösebb helyzetben lévő társaikhoz képest.

A tanulmány készítői hangsúlyozzák, hogy az iskolába járás, valamint a tanulmányi eredmények egyenesen arányosan befolyásolják a munkaerőpiaci esélyeket és az ország gazdasági fejlődését. Mint írják, ők elsősorban a készségek és az iskolai végzettség, valamint az egyén és átlagjövedelem összefüggését vizsgálták meg.

Okok és okozatok

1. A humán tőke

A legtöbb ország úgy van berendezve, hogy a gazdaság fejlődésének magja a humán tőke és az abba való befektetés. A több készséggel rendelkező egyének produktívabbak és jobban alkalmazkodnak a gazdasági tendenciák változásaihoz. A képzettebb népességgel rendelkező országok tehát hatékonyabbak. A világjárvány alatt a prioritás a közegészségügy védelme lett, ez pedig egyértelműen változást hozott az eddigi rendszerbe: ha világszinten bezárják az iskolákat/korlátozzák az oktatást, az olyan szintű "hullámokat" okoz, amelyet a jövőben biztosan érzékelni fogunk.

2. Mennyire hatékony az otthoni tanulás?

Az tény, hogy több ország online oktatásra állt át, de számottevő az olyan esetek száma, amikor az oktatás lényegében "egyenlő volt a 0-val". Például, még a járvány előtt amerikai iskolák által használt online matematikai alkalmazás adatsorai kimutatták: a diákok fejlődése jelentősen visszaesett a krízis alatt, különösen azokon a területeken, ahol alacsony a lakosok átlagjövedelme. Egy németországi felmérés is készült, ahol azt tematizálják, hogy a gyerekek iskolai tevékenysége a járvány alatt az addigi átlag 7,4 óráról 3,6 órára csökkent. Mi több, a diákok 38%-a nem tanult többet, mint 2 óra, 74 százalékuk pedig nem foglalkozott a leckékkel 4 óránál többet. Összehasonlításképp: passzív aktivitással (számítógépes játékok, telefon, stb.) átlag 5,2 órát töltöttek a gyerekek naponta.

Képünk illusztráció. Forrás: thestatesman.com

Gazdasági hatás mérése három módszer alapján

1. Elsőként a készségek szórását (amelyet a vizsgák alapján átlagolnak) és az átlagjövedelem összefüggését figyelték meg, egy nemrégiben készült nemzetközi kutatásban (az úgynevezett felnőtt PISA teszt eredményei alapján, amely 2011 és 2015 közötti adatokat dolgoz fel). Itt kiemelendő, hogy a különböző országok másképp "díjazzák" a készségeket: például a szingapúri munkavállalók a becslések szerint legalább 50 százalékkal magasabb jövedelmet kapnak, ha egy "egységgel" magasabb pontszámuk, azaz magasabb szintű készségeik vannak. A vizsgált országok közül Görögország áll a lista másik felén, ahol egy munkavállaló átlag 14% -kal kap nagyobb jövedelmet, ha egy egységgel magasabb eredményt ért el.

2. Az iskolázottság időtartama és a jövedelem átlaga kevésbé elvont összefüggés szerint kiszámítható. Az OECD kutatásai kimutatták, az Amerikai Egyesült Államokban például a jövedelem 11,1%-kal emelkedik az iskoláztatási évekkel, a vizsgált országok átlaga +7,5%.

3. A készségek és az ország gazdasági fejlődését is párhuzamba állították. A jobb oktatási eredmények nemcsak a magasabb egyéni jövedelmekben, hanem összességében az ország fejlődésében is megmutatkoznak. A nemzetközi szinten mért alapvető kognitív képességek bizonyítottan a gazdasági növekedés és ezáltal a társadalom hosszú távú jólétének legfontosabb hosszú távú meghatározói. Ha a tanév egyharmadát vesszük egy tanulás-kimaradási egységnek, akkor például a vizsgált országokban átlag 1,5%-os GDP-visszaesésre lehet számítani ebben az évszázadban, azaz ennyivel lesz kevesebb ahhoz képest, mintha nem lett volna krízis.

A tanulás kimaradása GDP-kiesést hoz a G20 országaiban

A kutatók kifejtik: az iskola bezárása komolyabb problémát hozhat, mint azt gondolnánk. A kormányok figyelme nagyrészt a munkanélküliség és a vállalkozói szféra rövid távú kérdéseire összpontosított. Bármennyire is fontosak ezek a kérdések, fennáll egy komoly, hosszú távon mutatkozó nehézség. A táblázatban a G20-as országokra vonatkozóan becsléseket adnak arra vonatkozóan, hogy az oktatás leállásával mekkora GDP-csökkenés következhet be a jelenlegi mutatókhoz képest.

A jelenlegi becslések arra vonatkozóan, hogy mekkora GDP-visszaesés állhat be a G20 országainál. A tanulás visszaesését egyharmados és kétharmados egységekként vették a kutatók. 

GDPoktatás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális