2020. december 4. péntekBorbála, Barbara
EUR = 4.8736 RON
USD = 4.0226 RON
HUF = 1.3594 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 9,486.10(1.18%)
Infláció = 2,24%
Alapkamat = 1,50%

A járvány alatt a megújuló energiaforrások vették át a hatalmat az EU-ban

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 17:18 GMT +2, 2020. augusztus 11.

Szó sincs róla, hogy a koronavírus-járvány jót tett volna az energetikai átállásnak, az áramtermelésben mégis érdekes fordulat következett be az elmúlt hónapokban.


A megújuló energiaforrások a történelem során először nagyobb részét biztosítják az Európai Unió áramtermelésének, mint a szén, a fölgáz és az olaj összesen. A megújulók elmúlt években tapasztalható előretörése jelentős részben a nap- és a szélenergia források növekedésének köszönhető, és azért is számít különösen figyelemre méltónak, mert egy évtizeddel ezelőtt a fosszilis energiaforrások súlya még több mint kétszer akkora volt, mint a megújulóké - derül ki az EMBER elnevezésű, az energetikai átállás támogatására létrejött agytröszt (think tank) friss elemzéséből. 

A jelentés szerint az Európai Unió 27 tagállamában megtermelt elektromos energia 40%-át a szél-, a nap-, a víz- és a bioenergia generálta 2020 első félévében. Ehhez képest a fosszilis energiahordozók (a szén, a kőolaj és a földgáz) felhasználásával mindössze az elektromos áram 34%-át állították elő. Ez hatalmas változás 2010-hez viszonyítva, amikor az energiamix 48%-át még fosszilis forrásokból biztosították, a megújulók részaránya pedig mindössze 23% körül alakult. Ahogy azt az alábbi kombinált ábra is mutatja, különösen a szén szerepe csökkent az elmúlt években, az EMBER szakértői szerint a szél- és napenergia látványosan veszi át a szén helyét. 

Átvették a hatalmat a megújulók?

Az elemzők az adatokkal kapcsolatban megjegyzik, az jelentős részben a koronavírus-járvánnyal is magyarázható, hogy csökkent idén a fosszilis energiaforrások felhasználása, és az Európai Unió villamosenergia-termelésének már több mint ötödét, 21%-át a két fő megújuló, a szél- és napenergia fedezte az első félévben. Arra is rámutatnak, hogy az uniós energiatermelési mix átalakulása miatt 23%-kal, vagyis körülbelül 76 millió tonnával esett vissza a közösség villamosenergia-szektorának karbonemissziója az említett időszakban. Ezzel is magyarázható, hogy Dave Jones, az EMBER elemzője a megújulók hatalomátvételét szimbolikus pillanatként értékeli az Európai Uniós villamosenergia-szektor fenntartható alapokra történő átállásában.

Azt, hogy az elmúlt egy évben pontosan mi történt az EU villmosenergia-termelésében, az alábbi ábra foglalja jól össze. Az EMBER adatai szerint a koronavírus-járvány mellett a gazdasági szempontból gyengébben sikerült évkezdésnek is köszönhetően, 2019 első félévéhez viszonyítva 2020 azonos időszakában 7%-kal csökkent a kereslet az áramtermeléshez szükséges energiaforrások iránt. 

A keresletcsökkenés láthatóan a megújuló energiaforrásoknak kedvezett, amelyeknek összesen 11%-kal nőtt az előállított mennyisége. A megújulókon belül szélenergiából 11%-kal, napenergiából 16%-kal, bioenergiából 1%-kal, míg vízenergiából 12%-kal termelt többet az EU. A fosszilis energiaforrások termelése 18%-kal csökkent, a barnakőszén felhasználásával előállított villamosenergia-mennyiség 29%-kal csökkent, az antracit (a legtisztább és legnagyobb fűtőrtékű kőszén) esetében a visszaesés 34%, a földgáz esetében pedig 6%. A harmadik nagy kategóriába tartozó, nukleáris alapon előállított energiamennyiség 12%-os csökkenés volt megfigyelhető 2019 első félévéhez viszonyítva.

Mi történt a tagállamokban?

Ha az összesített EU-s adatok után a tagállamokat egyenként vizsgáljuk, akkor persze jóval összetettebb kép rajzolódik ki. Nagy általánosságban viszont elmondható, hogy minden szénerőművel is rendelkező EU-s országban csökkent a szén alapú áramtermelés. 

Abszolút értelemben a legnagyobb esés Németországban következett be. Európa legnagyobb gazdasága eddig messze első volt a szénerőművekben termelt villamosenergia mennyisége alapján, most viszont 39%-os csökkenést (31 terrawattórás visszaesés) könyveltek el az első félévben, amivel Németország Lenyelország mögé esett vissza a szén alapú áramtermelés tekintetében. Az EMBER elemzői a német visszaesés hátterével kapcsolatban megjegyzik, hogy Németországban kevésbé esett az elektromos energia iránti kereslet, mint más országokban, a szén alapú villamosenergia-termelés visszaesése a megújulók térnyerése mellett azzal is magyarázható, hogy a többi EU-s tagállamnak csökkent a német villamosenergia iránti igénye, ezért a német gazdaság ebben az időszakban kevesebb áramot is exportált más tagállamokba.

Ami a relatív változásokat illeti, több más ország, köztük Románia is ennél nagyobb arányú visszaesést produkált. Spanyolországban 58%-kal zuhant az áramtermelés a szénerőművekben, ami azért is különösen értékes, mert a visszaesés még azelőtt következett be, hogy az ibériai ország június végén leállította volna szénerőműveinek közel felét az új klímavéldelmi szabályozások miatt. Portugáliában ennél is nagyobb mértékben, 95%-kal csökkent a szén alapú villamosenergia-termelés, de Ausztriában (54%-os csökkenés), Görögországban és Írországban (-48%), valamint Romániában (-40%) is az EU átlagánál nagyobb volt a visszaesés.

Ami a szénnel előállított villamosenergiát illeti, érdemes kitérni Lengyelország helyzetére, ahol ugyan szintén bekövetkezett egy 12%-os csökkenés, ennek ellenére a közel 38 milliós ország annyi áramot állít elő szénből, mint Németországot leszámítva az összes többi EU-s tagállam együttvéve.

Az EMBER adatai szerint az első félévben Romániában 2,2 terawattórával csökkent a vízenergiával előállított elektromos áram mennyisége, a szén esetén 2,8 terawattórás csökkenést mutatnak az adatok. A földgáz segítségével megtermelt elektromos energia mennyisége 0,6 terawattórával nőtt az előző év azonos időszakához képest, és szintén ennyivel nővekedett a nukleáris alapú energiatermelés is. Ami viszont a szél- és napenergia előretörését illeti, Romániában viszonylag visszafogott előrelépés történt ebben a tekintetben: a szélenergia alapú áramtermelés 0,2 terrawattórával nőtt, a napenergia tekintetében pedig a változás elhanyagolható mennyiségű volt. Az adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy jelentős tételt, 1,5 terawattórányi elektromos energiát importált Románia külföldről az első félévben.  

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az EU-s tagállamok esetében mekkora a szél- és napenergia aránya a villamosenergia-termelésben. Ebben a tekintetben Dánia, Írország, Németország és Görögország áll az élen, viszont alig van olyan tagállam, amelynél nem nőtt volna a két legfontosabb megújuló energiaforrás szerepe. Románia 2019 első felében még a villamosenergia-termelés 14,1%-a volt nap- és szélenergia alapú, ez 2020 első félévében 16,8%-ra növekedett.

A koronavírus jót tett a fenntartható energiatermelésnek? Szó sincs róla

Az elemzés szerint az messze nem igaz, hogy a koronavírus-járvány jót tett volna az energetikai átállásnak, hiszen azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a válság gátat szabott a megújuló energiforrásokkal kapcsolatos beruházásoknak. A jelentés olyan iparági szervezetek által készített várakozásokra is kitér, amelyek szerint idén a tervezettnél 30%-kal kevesebb napelempark és szélerőmű kerülhet átadásra, mint az várható lett volna, így az energetikai átállás a koronavírus miatt idén mindenképp lassulni fog. A folyamatok felgyorsulásának az európai szén-dioxid-kvótaárak alakulása jelent fontos mozgatórugót. A kibocsátási kvóták árfolyamát ugyanis nem viselte meg a válság, a nyár közepén pedig a 30 eurós szintet is meghaladta (az abszolút rekord 31 euró körül mozog).

Az elmúlt időszakból ugyanakkor az elemzők szerint legalább két nagyon fontos tanúlságot le lehet vonni. Egyrészt, bebizonyosodott, hogy az európai hálózatok képesek megbírkózni a rekord mennyiségű megújuló nenergiával is. Másrészt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a megújuló energiaforrások által elérhetővé tett kapacitások ellenáóbbak voltak a válsággal szemben, mint a fosszilis energiahordozók. Sem a téli hónapokban nem voltak jelentős zavarok az energiaellátásban, és a nyárra sem várhatóak ilyenek - áll az itt olvasható elemzésben.

megújuló energiaforrásokenergia
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális