2019. május 27. hétfõHella
EUR = 4.7612 RON
USD = 4.2560 RON
HUF = 1.4596 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 8,189.13(0.98%)
Infláció = 4,11%
Alapkamat = 2,25%

Merre tart a közösségi gazdaság?

Ambrus István utolsó frissítés: 15:01 GMT +2, 2019. május 04.

Miközben Kolozsváron a taxisoknak sikerült elérniük az Uber betiltását, a közösségi gazdaság globálisan hatalmas növekedésben van.


Néhány nappal ezelőtt pert vesztett a kolozsvári bíróságon az Uber azzal a 32 taxissal szemben, akik a tisztességtelen versenyhelyzetre hivatkozva indítottak pert a szolgáltatás ellen. A fellebbviteli bíróság által kiadott határozat tulajdonképpen megtiltja az Uber további tevékenységét Kolozsváron. Ennek ellenére az Uber romániai képviselete arról tájékoztatta a felhasználókat, hogy az internetes szolgáltatás továbbra is használható marad, viszont a bírósági döntést követően egyfajta stratégiaváltást is bejelentett a vállalat: ezentúl csak hivatalosan működő személyszállítási vállalatokkal működnek együtt.

A taxis vállalatokkal kötendő stratégiai megállapodással az Uber valószínűleg hosszú távra tervez. Egyrészt, arra játszik, hogy ne tiltsák be teljesen a működését Romániában, másrészt pedig, ha a taxivállalatokkal együttműködve sikerül népszerűbbé válnia, az végső soron a cégnek kedvez. Ezt a stratégiát Németországban is sikeresen alkalmazta az Uber azt követően, hogy a német bíróság első lépésben betiltotta az alkalmazást.

Romániában egyre gyakrabban vitatják kormányzati szinten is a ridesharing okozta problémát, így feltételezhető, hogy a múlt heti bírósági döntés is precedens értékű lesz. A közösségi gazdaságra épülő szolgáltatások Romániában is egyre trendibbek, de alapvetően még mindig csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében népszerűek igazán. Ilyen tekintetben az Uber úttörőnek számít az országban, de emellett egyéb szolgáltatások terén is fel kell készülniük a vállalkozóknak a közösségi gazdaság teremtette konkurenciára. Ezzel ugyanakkor az állami intézmények is újabb kihívások elé néznek, hiszen eddig is nehezen tudták alkalmazni a hagyományos jogi kereteket a megosztott javak és szolgáltatások terén. 

Mivel a gazdaságnak egy gyorsan növekvő és viszonylag szabályozatlan területéről van szó, a kormányoknak az eddigieknél még erőteljesebben be kell avatkozniuk a közösségi gazdaság működésébe. Ennek mentén pedig új standardokat kell kidolgozniuk, amelyek nem csak a lojális működést teszik lehetővé, hanem a megfelelő adózást is, amelyen keresztül a munkavállalók érdekei is hatékonyabban védhetők. Ebben az ágazatban egyre több a szabadúszó foglalkoztatott, akiknek nyilvántartása és az adóztatása gondot jelent, mert akár havi rendszerességgel is válthatnak munkahelyet.

A közösségi gazdaság kínálta szolgáltatások és kölcsönzött javak olcsóbbak a hagyományosan elérhető szolgáltatásoknál, gyorsabban hozzáférhetőek, ezért jelentenek komoly kihívást a hagyományos piaci szereplőknek. Emellett a sharing economy platformok sikerét két további tényező alkotja: az egyik a bizalom, a másik pedig egy sajátos elképzelés, amelyre az üzleti modell épül és amelynek egyben egyfajta mentalitásváltást is kell eredményeznie. A közösségi gazdaság szolgáltatásainak mechanizmusai eltérőek az eddig megszokott standardokon nyugvó gazdasági szereplőkétől, ami elsőre a felhasználók számára is szokatlan lehet. Ezért az a stratégia az ilyen platformok esetében, mint például az Uber, hogy a felhasználókat megnyerve, lassú ütemben terjeszkednek, ugyanis az agresszív térnyerésükkel alááshatják a felhasználók bizalmát, amit ugye nehéz megnyerni, de annál könnyebb elveszíteni.

Tíz éve zajlik a közösségi gazdasági forradalom

A gazdasági modell egyébként körülbelül 10 éve, 2009-ben kezdett elterjedni, globális szinten is népszerűvé válni. Akkoriban a közösségi gazdaság a legjobb esetben is csupán a CouchSurfinget, a nyugaton népszerűvé vált Zipcart vagy a Romániában néhány éve megjelenő BlaBlaCart jelentette. Az Uber is a közösségi gazdaság elterjedésének kezdetén, 2009-ben született, az Airbnb, pedig 2008-ban, a gazdasági válság időszakában.

A sharing economy további térhódításához az okostelefonok elterjedése is hozzájárult, ami megteremtette a szükséges technikai hátteret a szolgáltatások eléréséhez, így mostanra a közösségi gazdaság nem csak a milleniumi generáció kedvelt újdonsága, hanem komoly, versenyképes gazdasági szektorrá vált.

A PWC előrejelzése szerint mindössze 12 év alatt több mint kétszeresére fog nőni a közösségi gazdaság mérete, és a megnövekedett piaci részesedésből egyre több terület fog nagy szeleteket kiszakítani.

A demográfiai változások is új alternatívákat kínálnak

Jelentős befolyásoló tényező a sharing economy jövőjére nézve a népesség, illetve a társadalmi osztályok közti különbségek változása. A globális és országos szintű társadalmi jelenségekkel és problémákkal foglalkozó Brookings szerint az emberiség történetében most először fordul elő, hogy a középosztály fogja kitenni globális szinten az összlakosság legnagyobb hányadát. Ez azt is jelenti, hogy a következő tíz évben a középosztályt jelentő populáció eléri az 5,2 milliárdot, ami nagyban meghatározza a közösségi gazdaságot is. Egyrészt azért, mert a középosztályhoz tartozók közül egyre többen szeretnének olyan javakat vagy szolgáltatásokat igénybe venni, amelyeket csak a közösségi gazdaságon keresztül érhetnek el, másrészt, a népességnövekedés egyéb lehetőségeket is kínál.

Ez azt is jelenti, hogy egyre izgalmasabb szolgáltatások fognak megjelenni, mint például a SilverNest, amely arról szól, hogy ezen keresztül idősebb, nyugdíjas személyek a szerényebb jövedelmük ellenére is fenntarthassák a lakásukat úgy, hogy társbérletbe adják azt fiatalabbak részére. Egy másik demograáfiai változásra választ nyújtó kezdeményezés a GoGo Grandparent, amely az online igénybe vehető személyszállítási szolgálttásokat teszi egyszerűbben elérhetővé az idősek számára, akik így okostelefon és számítógép nélkül használhatják ezeket a szolgáltatásokat.

A szabadúszóké a jövő?

Hogy mi lesz a közösségi gazdaság sorsa Európa bizonyos országaiban, azt részben mutatja az Egyesült Államok piaca, ahol sokkal elterjedtebbek a szabadúszó foglalkozások. 2017-ben az Egyesült Államokban 57 millió szabadúszó munkavállaló volt, és a becslések szerint ha ebben az ütemben halad ez a trend, akkor 2027-re megközelítőleg a lakosság fele fog freelancerkedni. Ez az előnyök mellett számos hátránnyal is jár, többek közt azzal, hogy az ilyen munkát kínáló platformok jelentős összegeket kérnek a szolgáltatásaikért, amiket a megrendelők mellett a munkavállalókon zsebelnek be.

Ezért valószínű, hogy a közeljövőben a blockchain, avagy a blokklánc technológia is megveti a lábát a területen. Ez a technológia a bitcoin elterjedésével vált népszerűvé, és az a lényege, hogy központi szolgáltató nélkül, peer-to-peer alapon, közvetlenül teremthetnek kapcsolatot ezen keresztül a megrendelők és a munkavállalók. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen szolgáltatáson keresztűl sem a megrendelőnek, sem pedig a munkavállalónak nem kell plusz költséget fizetniük olyan platformok szolgáltatásaiért, amelyek online munkákat ajánlanak.

Ezt a technológiát az IBM, a Microsoft és egyes bankrendszerek is használják részben kísérleti jelleggel, de Ausztráliában már erre épülő peer-to-peer online piac is létrejött CanYa néven, amely a hűtőjavítástól kezdve az akupunktúráig szinte mindent kínál a felhasználóknak. Az erre vonatkozó tranzakciós költségek pedig a teljes összeg 1%-t teszik ki.

Hogy az ilyen új technológiák elterjedése mit jelenthet az olyan szolgáltatók számára, mint az Airbnb, vagy akár az Uber, persze még nem lehet tudni. De valószínűleg még sokáig nem kell ezeknek a platformoknak a megszűnésétől tartani.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális