2019. július 18. csütörtökFrigyes
EUR = 4.7326 RON
USD = 4.2139 RON
HUF = 1.4491 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,056.40(-0.38%)
Infláció = 4,10%
Alapkamat = 2,25%

Hova jutott Románia 11 évnyi EU-tagsággal?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 17:38 GMT +2, 2019. április 23.

Ábrákon mutatjuk, hogy miben léptünk előre a csatlakozás óta, és miben köröznek még mindig messze le a régiós tagállamok.


Nagyon sok tekintetben igencsak látványos előrelépéseket ért el Románia az EU-csatlakozás óta, de még mindig számos olyan terület van, ahol még azok az országok is zavarba hoznak, amelyek még csak az EU-s csatlakozás előkészítési fázisában vannak - derül ki egy friss tanulmányból.

Alább a tanulmányban szereplő ábrákat mutatjuk meg. Ezeket egyébként éppen annak alkalmával készítette az Európai Bizottság egyik igazgatósága (DG Ecfin) és az Európai Politikai Stratégiai Központ (EPSC), hogy hamarosan 15 éves évfordulója lesz az EU 2004-es bővítésének. Akkor Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Málta és Ciprus mellett még a balti államok csatlakoztak az EU-hoz. Az adatok ugyanakkor nemcsak arra mutatnak rá, hogy mire volt képes Románia és Bulgária három év "hátránnyal" indulva a többi régiós országhoz képest, hanem arra is, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni azok az országok, amelyek még az EU-n kívül vannak (igaz, nem minden mutatóban volt erről elérhető adat).

1. GDP/fő vásárlóerő-paritáson

Ha a gazdasági felzárkózást, fejlődést mérjük, akkor az egyik legsokatmondóbb mutató az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson. Az ábrákat összesítő és magyarázó kiadvány szerint 2000 óta az újonnan csatlakozott országok esetében a mutató növekedése 250%-os volt, míg ugyanebben a periódusban az EU "régi" tagállamaiban 50%-os volt a növekedés. Azt is kiemelik még a szerzők, hogy a legfrissebb adatok szerint a 2004-ben csatlakozott országok mindegyike elérte már az EU fejlettségi szintjének 70%-át, miközben azok az országok, amelyek még nem csatlakoztak, nagyobb hátrányba kerültek.

Ami Romániát illeti, az ország vásárló-erőparitáson mért GDP/fő mutatója 2018-ban elért annak a szintnek a közelébe, ahol 2000-ben az EU28 átlaga volt, de az ábrán az is nagyon látványosan látszik, hogy az ország mennyivel nagyobb fejlődést ért el 2000 és 2018 között, mint a nagyon hasonló szintről induló Bulgária, Észak-Macedónia, Montenegró vagy Szerbia.

2. A munkaerő termelékenysége

Gyakran hangoztatott tény, hogy a termelékenység növekedése nélkül elképzelhetetlen a valódi felzárkózás, és hogy ebben a tekintetben mekkora behozni valónk van, arra az alábbi ábra mutat rá. Ez a mutató azért is nagyon releváns, mert a termelékenység tulajdonképpen számos tényezőtől függ, például, hogy mennyire fejlett eszközöket használnak a vállalatok, vagy mennyire hatékony az intézményrendszer. Romániában a munkaerő termelékenységi mutatója sokszorosára nőtt 2000 óta, de Bulgáriát leszámítva minden más régiós ország előttünk van ebben a tekintetben.

3. Átlagbérek reálértéke

Az EU átlagához viszonyítva a lemaradás még mindig hihetetlen mértékű a reálbérekben, viszont az új tagállamok előrelépése is rendkívül látványos az inflációval korrigált adatok szerint. A 2004-ben csatlakozott országoknál a reálbér átlagos emelkedése meghaladja az 50%-ot, a romániai átlagos reálbér pedig már a többszörösét éri el a 2000-ben mért szintnek. Az eurózóna tagállamai eközben 10%-os reálbér-növekedést értek el.

4. Aktivitási ráta

A 20 és 64 év közötti korosztály munkaerőpiaci aktivitási rátáját mutatja az alábbi ábra, vagyis azt, hogy a lakosság mekkora része foglalkoztatott vagy bejelentett munkanélküli. Ebben a tekintetben viszont Romániában nagyon nem kedvezőek a mutatók, míg 2000-ben a lakosság majdnem 75%-a volt foglalkoztatott vagy bejelentett munkanélküli, addig ez a ráta 2017-re enyhe csökkenést mutat be. Ugyanebben az időszakban a többi országban inkább a pozitív trendek voltak a jellemzőek. Nálunk feltehetően a demográfiai változások mellett a rendkívül sok külföldön munkát vállaló romániainak is szerepe van a mutató alakulásában.

5. Felsőoktatási diplomával rendelkezők száma

Negatív következtetéseket lehet levonni egy másik rendkívül lényeges ábrából is, amely azt mutatja, hogy a 25-64 év közötti korosztályban mekkora az aránya a felsőoktatási diplomával rendelkező személyeknek. A romániai adat 10% körüli volt 2000-ben, és napjainkban is messze elmarad nem csak a többi régiós EU-tagállamétól, hanem még azon országok adataitól is, amelyek tervezik a csatlakozást.

6. Versenyképesség

Versenyképességben viszont sikerült előrelépni 2007 óta, ami akkor is jó hír, ha még mindig a régiós tagállamok mögött vagyunk ebben a mutatóban. Az elemzés készítői viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt pár évben az újonnan csatlakozottak inkább rontottak a versenyképességükön. Ezt az alábbi ábra nem mutatja.

7. A kormányzás minősége

A kormányzás minőségéről szóló index inkább a versenyképességi mutatóknál szokott releváns lenni, kissé sarkítva, de tulajdonképpen azt mutatja, hogy egy ország teljesítményét a kormány lefele húzza, vagy inkább hasznosnak bizonyuló kormányzati politikákat szokott alkalmazni. Ebben a tekintetben borzasztóan álltunk 2000-ben, és a 2017-es mutató is elég elgondolkodtató, de legalább előrelépésnek tűnik. Nem úgy mint az EU egészében, Magyarországon vagy Lengyelországban, ahol a kormányzás minősége romlott 2000 óta a Világbanknak köszönhető adatok szerint.

8. Kutatás-fejlesztés és innováció

Nem lesz jó kedvünk az alábbi adatoktól sem. A kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások aránya a GDP-hez viszonyítva alig nőtt 2000 óta nálunk, és az is megdöbbentő, hogy saját gazdaságának méretéhez képest még Szerbia is többet fordít erre. A mutató egyébként a tanulmány szerzői szerint arra is könyörtelenül rávilágít, hogy az országok mennyire használják jól az ilyen célra elérhető EU-s forrásokat (Horizon, COSME).

9. Kereskedelmi nyitottság

Az alábbi adat különösen érdekes, a gazdaságok nyitottságát mutatja. Ennél a mutatónál azt veszik alapul, hogy az országok esetében mekkora az import és export összege az adott gazdaság méretéhez viszonyítva. Románia esetében ez az arány mindössze 85%-os, ami azért is furcsa, mert még azok az országok is leköröznek bennünket, amelyek még csak nem is tagjai az EU egységes piacának. Ebben a mutatóban egyébkén elsősorban azok az országok állnak jól, amelyek export-orientáltak, például Magyarország és Szlovákia. 

10. Külföldi működőtőke aránya

Az alábbi ábra összefügg a gazdaság nyitottságával is, a GDP-arányos külföldi működőtőke-állományt mutatja, vagyis a külföldi befektetéseket. A 2008-as és 2017-es adatokat hasonlító ábrán viszont azok az évek nem szerepelnek, amelyek közvetlenül az országok csatlakozását követő kiemelkedő adatokra is rámutatnának.

11. Digitális kapcsolódás

A tanulmányba a háztartások széles sávú internettel való lefedettsége is bekerült, amit azért nehéz lenne az EU egyértelmű hozományának tekinteni. De azért érdekes adat, hogy még az EU csatlakozásra készülő tagállamok között sem lehet találni olyan országot, ahol a mutató ne haladná meg a 60%-ot.

A tanulmány itt olvasható.

Európai Unió
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális