2018. december 13. csütörtökLuca, Ottilia
EUR = 4.6485 RON
USD = 4.0861 RON
HUF = 1.4383 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,1%
BET = 8,570.40(0.03%)
Infláció = 4,25%
Alapkamat = 2,25%

Ha ábrákon nézzük, jobban megértjük, hogy merre tart a világ

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:14 GMT +2, 2018. november 14.

Meg lehet mindössze nyolc ábrában mutatni a világgazdaság legfontosabb változásait? Van, aki szerint igen, és egész jól meg is oldotta a feladatot.


Ha az emberek 65%-a sokkal hatékonyabban sajátítja el a vizuálisan megjelenő információkat, akkor miért nem használunk ábrákat arra, hogy jobban megértsék a világ egyre bonyolultabb gazdasági összefüggéseit?

Ebből a kérdésből kiindulva a Visual Capitalist alapítója, Jeff Desjardins arra vállalkozott, hogy nyolc olyan jelentős "gazdasági erő" hatásait mutatja meg, amelyek a leginkább alakítják a világgazdaság jövőjét:

1. A technológiai invázió

A történelem során még soha nem fordult elő, hogy a globális üzleti élet szintjén ne ipar-orientált vállalatok legyenek az elsők. Egészen mostanáig. Már 2018 elején a technológiai szektor egy-egy képviselője foglalta el a világ legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalatának számító első 5 helyet. Azt, hogy ez a váltás mennyire friss, és mennyire gyorsan zajlott, az alábbi ábra foglalja össze. 2013-ban még egy kőolaj- és gázipari vállalatnak (ExxonMobil), egy pénzügyi holdingtársaságnak (Berkshire Hathawaty), egy kínai olajvállalatnak (PetroChina) és a világ legnagyobb kiskereskedelmi cégének (Walmart) is jutott hely a legnagyobbak között. Azóta a techcégek leigázták a világot.

Desjardins szerint a folyamat még inkább fel fog erősödni, hiszen míg eddig elsősorban a kiskereskedelmet és a reklámpiacot alakította át teljesen a technológiai vállalatok előretörése, hamarosan az egészségügyi, a pénzügyi szektort, a gyártást és az oktatást is alapjaiban fogják megváltoztatni a technológiai innovációk.

2. A pénz fejlődése

Kétségtelen, hogy a pénz az emberiség egyik legfontosabb innovációja. És ahogy a történelemben mindig, úgy most is jelentős átalakulásban van. Ennek a jelentős átalakulásnak az egyik tünete, hogy a világ összesített adósságterhe soha nem volt még ilyen magas. A világ adóssága összesen 247 ezer milliárd dollárt tesz ki, ami tartalmazza az országok kormányai által felvett 63 ezer milliárd dollárnyi adóssághegyet is.

Bár egyes országok adósságai még a gazdaságuk jelentős méretéhez viszonyítva is túlzottnak tűnhetnek, azt is érdemes észben tartani az ábra vizsgálatánál, hogy a nagy adóssághegyet görgető országok rendszerint jelentős megtakarításokkal is rendelkeznek. Például Japán azért adósodhat el a GDP 234 százalékáig, mert a lakosságnak jelentős megtakarításai vannak.

Az adósságterhek rendkívüli növekedése azért is fontos jelenség, mert az egyik okozója az extra laza monetáris politikában keresendő. A legnagyobb gazdaságok jegybankjai a válságot követő kilábalást azzal akarták segíteni, hogy nullához közeli szintre csökkentették a kamatlábakat és pénzzel árasztották el a piacot kötvényvásárlási programok segítségével. Ilyen körülmények között olcsóbb volt hitelt felvenni, és nem csak az államok, hanem a vállalatok és a háztartások adóssága is jelentősen nőtt. Hogy a mostani adósságszint mennyiben anomália, az hamarosan kiderül, hiszen a jegybankok a monetáris politikájuk normalizálásához kezdtek.

3. A vagyoni térkép

Ilyen adóssághegyek mellett egyáltalán nem mindegy az sem, hogy hol történik a gazdasági növekedés. Az alábbi, Világbank által készített ábra azt mutatja, hogy melyik országok szállítják legnagyobb arányban a világgazdaság növekedését, és arra is rávilágít, hogy milyen jelentős mértékben függnek a globális gazdasági folyamatok 3-4 ország gazdasági teljesítményétől.

Ahol nagy a gazdasági növekedés, ott erőteljesen nő a vagyonok, illetve a vagyonos vállalatok és emberek száma is. Desjardins ezzel kapcsolatban is rávilágít egy új szemléletre, amely szerint a befektetéseknél már nem csak kizárólag a pénzbeli megtérülés számít, hanem a befektetés fenntarthatósága is. A szakértő szerint ez a főként a fiatal generációk által lefektetett új gondolkodásmód akár egy évtizede belül teljesen meg is változtathatja azt, ahogyan a vagyonra tekintünk.

4. Az ígéretes Kelet

Azt már a fenti ábra alapján is meg lehet előlegezni, hogy a következő évtizedek Kína gazdasági felemelkedéséről fognak szólni. Egészen megdöbbentő, hogy az ázsiai országban 100 olyan nagyváros is van, amelynek a lakosságszáma meghaladja az 1 millió főt. Hogy ez gazdaságilag mit jelent? Például azt, hogy a Peking kapujának tartott Tiencsin nevű kínai kikötőváros GDP-je elnagyoltan ugyan, de megegyezik Románia gazdaságának méretével. Az alábbi térkép hoz még példákat:

5. Az emberföldrajz változása

Az előző témához némiképp kapcsolódik, hogy a 21. század végére csak Afrikában 13 olyan megaváros lesz várakozások szerint, amelyek lakosságszáma nagyobb lesz New York lakosságánál. Az alábbi 20 város volt a legnagyobb a lakosságszámát tekintve 2010-ben: 

Itt pedig a 2100-ban várható állapot:

6. Gyorsuló technológiai fejlődés

A technológiai fejlődés gyorsulásával pedig minden egyre gyorsabban fog változni körülöttünk. Ráadásul most már egyre inkább megdőlni látszik az az elmélet is, amely szerint hiába fejlesztenek a vállalatok elképesztő ütemben, a piacnak úgyis időre van szüksége, amíg az újítások eljutnak a végfelhasználóhoz. Az alábbi ábra is ezt cáfolja, érdemes összehasonlítani a közösségi média, az okostelefon vagy a tablet térnyerését például az elektromos áram térnyeréséhez.

A szerző szerint a Pokemon Go is kiváló esettanulmány lehet ebben a tekintetben. Míg a játéknak mindössze 19 nap kellett ahhoz, hogy 50 millió felhasználóhoz jusson el, addig az automobilnak (62 év), a telefonnak (50 év) vagy a bankkártyának (28 év) ennél nagyságrendekkel több időre volt szüksége.

7. A zöldforradalom

A technológiai fejlődés és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb elkötelezettség is hozzájárult ahhoz, hogy energiaellátás tekintetében is egyre nagyobb változások induljanak be. Alább az USA több évszázadra visszanyúló energiafelhasználási ábrája, amelyen a készítők azt is feltüntették, hogy milyen fordulópontok okozták a legnagyobb változásokat (például az ipari forradalom, a Ford T modell megjelenése vagy a világ első nukleáris erőművének megépülése). A kőolaj a szén szerepe egyértelműen csökkenőben van, és Desjardins szerint főként az egyre fejlettebb energiaellátó infrastruktúrák juttatják majd egy következő sebességi fokozatba a megújuló energiák elterjedését.

8. A kereskedelmi paradoxon

A világ országainak nagyon sokáig nyilvánvaló volt, hogy a kereskedelmi korlátok lebontása mindenki számára előnyökkel jár. Donald Trump színre lépésével azonban erős változás állt be ebben a tekintetben: a világ legnagyobb gazdasága mindenkivel elkezdett alkudozni, akivel az elnök vagy csapata úgy gondolta, hogy éppen nem elég előnyös a kereskedelmi kapcsolata Amerikának.

Trumpnak például Kanadával is meggyűlt a baja, hiszen az elnök szerint míg az Egyesült Államok exportjának "mindössze" 18%-a megy Kanadába, addig Kanada exportjának 76%-a kerül az USA-ba. Felületes gondolkodás mellett könnyű is lenne igazat adni az amerikai elnöknek, de Trumpék azt elfelejtették megemlíteni, hogy míg abszolút számokban ez a 18% 1 500 milliárd dollárt jelent az Egyesült Államok exportjában, Kanada 76%-a viszont csak 390 milliárd dollár.

Szóval a különbség jelentős, talán ezért is sikerült viszonylag nagyon hamar tető alá hozni egy új megállapodást. Az viszont, hogy a kereskedelem furcsaságaiból mennyire próbálnak majd politikai hasznot húzni az országok vezetői, a jövőben szintén alapjaiban határozhatja meg a világot.

Az eredeti cikket számos más szempont bevonásával itt vagy itt olvashatjátok. 

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális