2018. december 17. hétfõLázár, Olimpia
EUR = 4.6540 RON
USD = 4.1197 RON
HUF = 1.4376 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,1%
BET = 8,574.48(-0.16%)
Infláció = 4,25%
Alapkamat = 2,25%

Allah velünk van - mondja Erdogan, és közben lezúzza Törökországot

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 18:07 GMT +2, 2018. augusztus 10.

A mostani török válságban az a megdöbbentő, hogy vélhetően elkerülhető lett volna, ha nincs egy makacs teljhatalmú vezető.


"Lehet, hogy nekik van dollárjuk, de az emberek és Allah velünk vannak" - ezzel a szürreális mondattal reagált Recep Tayyip Erdogan török elnök egy tegnap késő este tartott sajtótájékoztatón arra, hogy országa rendkívül súlyos válságba került. A török elnök sokáig nem szólalt meg a török fizetőeszköz rendkívül nagy zuhanásával kapcsolatban. Amikor végül tegnap mégis megtette, és az árfolyam beesését "spekulánsok támadásával" kezdte magyarázni, akkor még nagyobb zuhanás következett be a török fizetőeszköz dollárhoz viszonyított árfolyamában.

Forrás: Alapblog

A helyzetet több megközelítésben is lehet magyarázni. Ami viszont tény, hogy az elmúlt két évtizedben rendkívül nagy gazdasági sikereket elérő Törökországot most éppen az a személy vezeti a totális gazdasági káosz irányába, aki ezeket a gazdasági sikereket meglovagolva lett az ország teljhatalmú ura. Erdogan ugyanis egy olyan autokratikus vezetőnek bizonyult, aki - nehéz rá más magyarázatot találni - nagyon nem érti a monetáris politikát, ráadásul kulcsfontosságú pozíciókba is megkérdőjelezhető szakmai múlttal rendelkező embereket ültet. Pénzügyminiszternek például a vejét nevezte ki, és gyakorlatilag megszüntette a jegybank függetlenségét is.

Az, hogy Törökországnak problémái lesznek, borítékolható volt. Az ország elmúlt időszakban bemutatott gazdasági fejlődését és a belső fogyasztást is jelentős mértékben külföldi hitelből fedezte. Szóval az árfolyamváltozásokkal kapcsolatos kockázat mindig is ott volt a levegőben. A problémákat aztán csak tetézte, hogy a világ nagy jegybankjai egymás után kezdtek kamatot emelni, mivel kifutottak a gazdaságok válság utáni taplraállítását követő, olcsóbb hiteleket biztosító programjaik.

Ez Törökország számára két okból kifolyólag  is jókora problémát okoz. Egyrészt a jelentős, dollárban felvett adósságot a magasabb kamatlábak mellett jóval nehezebb most visszafizetni vagy újrafinanszírozni más hitel felvételével. Másrészt, ahogy a világ más fejlődő országaiból, úgy Törökországból is elkezdett visszavándorolni a tőke a már magasabb kamatlábakat "fizető" fejlettebb piacokra. Ez pedig a török líra dollárhoz viszonyított elértéktelenedéséhez vezet, magasabb inflációt generál, ami miatt a piaci szereplő kamatlábbal kapcsolatos elvárásai is felértékelődnek.

Fotó: quartz.com

Az igazán nagy problémát azonban az okozza Törökországban, hogy Erdogan makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy ne emeljen a referencia kamatlábon a török jegybank. Szerinte ugyanis a magas kamatláb magasabb inflációhoz vezetne, és rontana a beruházási hajlandóságon is, így pedig a török gazdaság teljesítményén. Néhány kisebb emelést leszámítva, Erdogan nyomására - a török elnök többször fenyegető hangnemben szólt rá a központi bankra - a kamatláb még mindig alacsony, és úgy tűnik, egyelőre az is marad.

Közben a befektetők tartanak attól, hogy a török vállalatok már nem fogják tudni kifizetni az adósságaikat. A félelem érthető is, hiszen a török líra 17 éve nem zuhant ekkorát, csak pénteken 15%-os mínuszban is állt a dollárral szemben. Ebben a helyzetben pedig török lírában szerezni a bevételt és dollárban fizetni az adósságot minden vállalat számára nagy gondot okoz.

És ha a pénzügyi problémák nem okoznának elég nagy galibát, akkor még ott van az Egyesült Államokkal való összezördülés is, amely miatt az USA szankciókkal fenyegette meg Törökországot. A helyzet ezen a téren is annyira súlyosnak tűnik, hogy Erdogan már gazdasági háborúról is beszélt. Ami szintén a pénz külföldre menekítését idézi elő az országból.

Most mindenki arra vár, hogy lépnek-e valamit Erdoganék. Mert az egyre inkább bebizonyosodik, hogy a török elnöknek nem volt igaza. Nagy elemzői konszenzus mutatkozik arról, hogy elkerülhetetlen a török alapkamat emelése, amely éppen hogy csökkentené az inflációt (a török elnök többször is ennek ellenkezőjét állította), és helyreállítaná a török líra iránti bizalmat. Törökországban viszont egyelőre csak nagy nemzetközi összeesküvésről beszél az elnök. Közben pedig sokan már Mini-Venezuelának nevezik a helyzetet.

Törökország
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális