2018. aug. 20. hétfõIstván
EUR = 4.6483 RON
USD = 4.0737 RON
HUF = 1.4353 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,234.80(0.60%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Tényleg annyira rossz irányba tartana a világ? Optimista ábrák szkeptikusoknak

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 16:27 GMT +2, 2018. június 06.

Egy globális felmerés szerint az emberek döntő többsége azt gondolja, rossz irányba mennek a dolgok. De mit mond az öt leglényegesebb ábra az emberiség életszínvonaláról?


Nemrég készült egy globális felmérés, amelyben azt kérdezték az emberektől, hogy "mindent egybevetve, véleményük szerint a világ egyre jobb, vagy inkább egyre rosszabb hellyé változik". Még Svédországban is a megkérdezetteknek mindössze 10%-a válaszolt úgy, hogy jó irányba tartanak a dolgok. Az Egyesült Államokban ez a szám 6%, Németországban mindössze 4%. Vajon mivel magyarázható, hogy a világ legfejlettebb országaiban is rendkívül lesújtó véleménye van az embereknek erről a kérdésről? Tényleg ennyire szánalmasak vagyunk, ami a világ fejlődését illeti?

A kérdést a világ vagyoni helyzetével és életszínvonalával sokat foglakozó Our World in Data nevű oldal járta körül. Több olyan szempontot vettek figyelembe, amelyek alapvetően meghatározzák az életszínvonal alakulását. Szerintük, ha az előbb feltett kérdéseket szeretnénk kicsit tudományosabb, gazdaságtörténeti megközelítésben megválaszolni, azt csakis historikus adatok segítségével, a világ több évszázadot átívelő életszínvonalának alakulásával lehet megtenni.

1. Szegénység

Hogy igazán megdöbbentő következtetésre jussunk ebben a témában, ahhoz elegendő lenne mindössze 30 vagy 50 éves időtávban is vizsgálni a világon az úgynevezett szegénységi küszöb alatt élő emberek arányát. A szerzők szerint azonban azért is érdemes hosszabb időtávot vizsgálni, mert így világossá válik, hogy a ma nagyon gazdagnak számító országokban is egykor rendkívül nagy arányban éltek extrém szegénységi szint alatt. A hosszú időtáv vizsgálata emellett abban is segít, hogy beazonosítsuk azokat az időszakokat, amikor a legnagyobb áttörést tudta elérni az emberiség ebben a tekintetben.

Azon személyek élnek extrém szegénységben egyébként, akik átlagosan napi 1,90 dollárnál kevesebb jövedelemből kell megéljenek. Fontos viszont, hogy ennek számításánál figyelembe veszik a nem pénzbeli jövedelmeket is, ami azért lényeges, mert különösen az 1900-as évek előtt nem igazán volt nagy a pénzforgalom az emberek körében. A mindenféle jövedelem figyelembe vételével, valamint a pénz értékének kiigazításával sokkal jobb képet kapunk a szegénység változásáról.

Az adatok szerint 1950-ben 75%, 1981-ben a világ lakosságának 44%-a, míg a legfrissebb, 2015-ös adatok szerint már csak a világ kevesebb mint 10%-a él szegénységi küszöb alatt.

2. Írástudás

Míg az elérhető adatok alapján 1800-ban a világ 15 éven felüli lakosságának 12,05% volt írástudó, addig 2014-re ez a szám 85,3%-ra emelkedett. 1820-ban a 15 évesnél idősebb személyek közül csak minden tizedik tudott írni és olvasni, 1930-ra minden harmadik. Az OECD és az UNESCO adatai alapján ma a világ 15 éven felüli lakosságából, amely eléri az 5,4 milliárdot, 4,6 milliárd írástudó. 1800-ban, amikor kisebb volt a világ lakosságszáma, mindössze 100 millió ember rendelkezett a készséggel világszerte.

    3. Egészségügy

    Az egészségügy persze egy nagyon komplex téma, de valószínűleg itt a legnagyobb az előrelépés. Az elemzőcsapat szerint erre a területre különösen igaz, hogy aki nem látja az egészségügy fejlődését, az valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy milyen rossz volt a helyzet a múltban. Ezt a kijelentést számos adattal lehetne alátámasztani, az Our World in Data szerzői viszont csecsemőhalandósággal kapcsolatos adatokat osztották meg, ezen a területen ugyanis az igazán nagy előrelépés elsősorban az 1950-es évek környékén történt meg. Míg 1800-ban az újszülötteknek a 43%-a nem élte meg az 5 éves kort, 1920-ban pedig 32,1%-a, addig 2015-ben ez a szám 4,3%.

    A Világbank és a Gapminder adatait a szerzők viszont nem önmagában a modern egészségügyi rendszerek fejlődésével magyarázzak. Sokkal nagyobb szerepe volt a növekvő jólétnek, valamint az ennek következtében megtörtént társadalmi változásoknak abban, hogy egészségügyi szempontból ekkora fejlődésen van túl az emberiség. Kiemelik emellett a táplálkozásban bekövetkezett változások jelentőségét is, amely a mezőgazdasági szektor fejlődése, a termelékenység növekedése, valamint a tengereket átívelő kereskedelem előretörése miatt sokkal jobb kilátásokat biztosít az emberek számára.  Nem mellékes emellett persze a jobb oktatás jelentőségét is kiemelni.

    4. Szabadság

    Elérkeztünk viszont egy kicsit kényesebb témához, hiszen az utóbbi időszakban joggal lehettek azzal kapcsolatos érzéseink, hogy a mindenféle szabadságjogok tekintetében visszafele halad a világ. A téma azért sem egyszerű, mert sokkal inkább minőségi kérdéseket vet fel, rövidebb időtávok vizsgálatára, valamint az emberek percepciójára építeni pedig sok esetben félrevezető eredményt hozhat. Az emberi jogokról egy több évszázadot átívelő ábrát sem egyszerű készíteni, az Our World in Data szerzői ezért azt becsülték meg, hogy milyen politikai rendszerekben él a világ lakossága: demokráciában, autokráciában, nyílt vagy zárt anokráciában, vagy éppen tranzícióban levő országokban? Az alábbi ábrának talán az egyik legfontosabb (és talán meglepő) tanulsága, hogy az elmúlt években határozott csökkenést mutat az autokráciákban élő emberek száma.

    5. Oktatás

    Ezt a szempontot vették utoljára, de azt a szerzők is beismerik, hogy az oktatás fejlődése volt elsősorban az elmúlt két évszázad eredményeinek egyik legfontosabb letéteményese. Az oktatás tekintetében nem is igazán van értelme több századra visszatekintve vizsgálni azt, hogy hányan férnek napjainkban hozzá magasabb színvonalú képzéshez mondjuk az 1800-as évekhez viszonyítva. Az oktatás szintjén ugyanakkor rendkívül megbízhatóan lehet arra vonatkozó becsléseket is készíteni, hogy a jövőben milyen arányban fér majd hozzá a bolygó lakossága az oktatás különböző szintjeihez. Az itt elérhető tanulmányra alapozva készített interaktív ábra szerint a következő évtizedekben erőteljesen fog nőni a felsőoktatási diplomával rendelkezők száma, és lassan, de biztosan nullára csökken azon személyeknek az aránya, akik semmilyen iskolát nem végeztek el.

    A mai és az elkövetkezendő fiatal nemzedékek sokkal jobb oktatásban részesülnek, mint a mostani idősebb korosztály. Az Our World in Data elemzői szerint már csak ezért is elég nagy pesszimizmusra vall azt gondolni, hogy a jobb oktatásban részesülő fiatalabb generációk ne kezelnék sokkal jobban a jövő kihívásait, mint azt a jelenlegi politikai és gazdasági elit teszi.   

    A fenti öt ábra bemutatása persze egyáltalán nem azt akarja bizonyítani, hogy nincsenek megoldandó problémák a világban, ugyanis:

    • egyre nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség,
    • több országban is rendkívül magas a fiatalokat érintő munkanélküliség,
    • sok helyen elszabaduló ingatlanárakkal szembesülünk,
    • a Föld klímája és bioszférája szempontjából nem fenntartható gazdasági rendszereket működtetünk.

    Mindeközben viszont hajlamosak vagyunk tudomást sem venni a jelentős eredményekről, amiért az oktatás mellett a szerzők szerint a "szenzációhajhász" média is felelősségre vonható. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a lakosság döntő többségének meggyőződése, hogy a világon az extrém szegénységben élők aránya növekedőben van. Sőt, az Egyesült Államokban a lakosság kétharmada gondolja tévesen azt, hogy a létminimum alatt élők száma az elmúlt időszakban megduplázódott.

    Az viszont egyáltalán nem mindegy a szerzők szerint, hogy mit gondolunk a múltról, hiszen az ezzel kapcsolatos percepciónk az, ami meghatározza a globális fejlődés irányát, és talán az sem árt a kollektív önbecsülésünknek, ha elhisszük, tudunk változtatni a dolgok menetén.

    Az Our World in Data publikációja egy évig készült, 200 év és 22 milliárd ember adatait dolgozza fel.

    Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

    globális