2018. május 27. vasárnapHella
EUR = 4.6288 RON
USD = 3.9524 RON
HUF = 1.4479 RON
GDP-növekedés = 6,9%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,263.10(-0.02%)
Infláció = 4,95%
Alapkamat = 2,25%

Megelégelték, hogy a keleti országok az EU pénzéből építik le a jogállamot

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 13:12 GMT +2, 2018. április 27.

Magyarországnak és Lengyelországnak biztosan rossz hír Brüsszel új kiszivárgott támogatáspolitikája, de nekünk sincs sok okunk az örömre.


Az Európai Unióban a valaha volt egyik legnagyobb egymásnak feszülést hozhatja el a tagállamok között az a javaslat, amelyet Günther Oettinger pénzügyi biztos május 2-án fog bemutatni. A dokumentum ugyanis azt fogja felvázolni, hogy milyen elképzelései vannak az Európai Bizottságnak az EU-s források elköltését illetően a 2021-2027-es pénzügyi időszakban.

Azt már egy ideje tudjuk, hogy Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének az a terve, hogy még a 2019-es európai parlamenti választásokat megelőzően elfogadják az Európai Uniós források elosztásáról szóló tervezetet. A következő pénzügyi időszak fejlesztési forrásairól egyébként is már régóta javában zajlanak a tárgyalások, sőt, nemrég az is kiszivárgott, hogy Brüsszel több tízmilliárd eurónyi forrást csoportosítana át a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan érintett déli tagállamokba. És ha ez még nem hozna felszínre elég vitatémát, az is valószínűnek tűnik, hogy a javaslatnak olyan elemei is lesznek, amelyekkel az illiberalizmus felé tendáló államokat próbálnák féken tartani.

Forrás: cnn.com

A britek kiválása mindent átír

Az Európai Bizottság már az elmúlt évben is komolyan elemezte a britek kiválásának következményeit, és folyamatosan azon véleményének adott hangot, hogy a tagállamoknak növelniük kellene a befizetéseiket. Ellenkező esetben ugyanis az EU fejlesztésekre fordítható költségvetése nagyságrendekkel lesz alacsonyabb, ami semmiképp nem lenne jó ötlet szerintük.

A fejlettebb tagállamok befizetési terhei azonban jelentősen nőhetnek így, a britek kilépése ugyanis még a pozitív forgatókönyvek esetén is 12-13 milliárd euróval rövidíti meg az EU egy évre számított költségvetését. Az EU jelenleg 7 évre 1 ezer milliárd euró környéki összegből gazdálkodik, ami rendkívül magas.

A nettó befizető tagállamok így viszont, különösen a legnagyobb hozzájárulóként megjelenő Németország, már tavaly tavasszal azon véleményének adott hangot, hogy a támogatási programokat úgy kellene átalakítani, hogy olyan tagállamok kapjanak finanszírozást, amelyek "nagy komolysággal viszonyulnak a jogállamiság és a gazdaságpolitika irányába". Ezt pedig nagyon sokan úgy értelmezik, hogy az EU legnagyobb hatalma meg akarja teremteni annak a lehetőségét, hogy megállítsa azokat az országokat, amelyek köszönik szépen, jól elvannak az EU-s forrásokkal, viszont nem tisztelik az Európai Unió értékeit.

Most pedig minden jel arra utal, hogy az Európai Unió a háttérben pont egy ilyen javaslaton dolgozik. A tervekről a héten a Financial Times közölt háttéranyagot, amelyből az derült ki, hogy:

  • több tízmillárdos nagyságrendű lesz az az összeg, amelyet átcsoportosítanak Közép-Kelet-Európából a válság által meggyötört olyan déli tagállamokba, mint Spanyolország vagy Görögország;
  • véget vetnek majd annak a gyakorlatnak, hogy az egy főre jutó hazai össztermék alapján határozzák meg a pénzek elosztásának mértékét;
  • a finanszírozások feltételrendszere szélesedne: a fiatalokat sújtó munkanélküliségtől kezdve az oktatáson és a környezetvédelmen át a migrációig és az innovációig számos szempontot figyelembe vennének;
  • és a Financial Times is azt erősítette meg, hogy a pénzek folyósítását feltételrszendszerhez kötik, ami elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak nem túl jó hír.

Bár a reformok pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, az a tervekből egyértelműen kirajzolódik, hogy az Európai Unió szakítani fog a régi újraelosztási stratégiájával, amelynek fő célja a 2004-es bővítés óta az, hogy csökkentse a nyugati és keleti tagállamok közötti gazdasági egyenlőtlenséget. Az új stratégia sokkal több szempont figyelembe vételével, okosabban szeretné elkölteni az EU pénzét.

Az EU jelenlegi kohéziós politikái elsősorban azoknak a régióknak a felzárkóztatását tűzik ki prioritásként, amelyekben az egy főre jutó GDP nem haladja meg az EU átlagának 75%-át. A britek kiválása ugyanakkor ebben a tekintetben is teljesen új helyzetet eredményez, hiszen az EU egyik legfejlettebb tagállama távozik, ami egyben azt is jelenti, hogy az életszínvonali mutatókban nagyon erős Egyesült Királyság nélkül csökkenni fog az életszínvonal átlaga az EU-ban. Vagyis, az elmaradottabb tagállamok, mint Románia is, a számok tekintetében jóval közelebb lesznek az EU átlagos életszínvonalát jelző mutatóihoz. Az új stratégiára már csak emiatt is szükség lesz.

Pirossal az EU legkevésbé fejlett régiói, világos kékkel a tranzícióban levő régiók, sötét kékkel az EU legfejlettebb régiói az egy főre jutó GDP adatok szerint. (Forrás: cursdeguvernare.ro)

Nem kis tétje van számunkra sem ezeknek a tárgyalásoknak

Az pedig abból is jól látszik, hogy Románia számára mekkora tétje van a mostani tárgyalásoknak, hogy az ország a 2014-2020-as kohéziós és fejlesztési alapokból 6,9 milliárd eurót (pontosabban 6 934 996 977 eurót) hívott le úgy, hogy nem is igazán teljesítettünk jól ebben a tekintetben. A pénzügyminisztérium adatai szerint pedig azt is lehet tudni, hogy Románia a 2007-es csatlakozás óta 40,8 milliárd eurót kapott összesen az EU-tól, és mindössze 13,8 milliárd eurót fizetett be a közös költségvetésbe. Vagyis az ország pozitív szaldója a 2017-es adatok alapján 27 milliárd euró. Ebből a Business Magazin szerint:

  • 8,9 milliárdot mezőgazdasági szubvenió formájában fizettek ki romániai gazdáknak;
  • 8,6 milliárdot költöttek vidékfejlesztésre, főleg kanalizálása és a falvak úthálózatának fejlesztésére;
  • és 17 milliárd eurót a kohéziós alapokból utakra, vasutakra, vállalatfejlesztésre, intézmények fejlesztésére költöttek.

Az EU mostani, 2014-2020-as pénzügyi időszakra vonatkozó költségvetése 960 millió euró, és talán ebben a kontextusban azt is érdemes kiemelni, hogy 18 hónapnyi tárgyalás vezetett az elfogadásához. És, hogy a nyugati országok miért gondolják úgy, hogy bele kell szólniuk ezeknek az összegeknek az elköltésének a céljába, azt az alábbi ábra mutatja jól, amely a 2016-os adatok alapján emeli ki, hogy melyek voltak az EU költségvetéséhez legnagyobb mértékben hozzájáruló tagállamok, illetve mely országok jártak legjobban az EU támogatáspolitikájával.

Büntetni fogják a kelet-európai rosszfiúkat?

Hogy miért nagyon valószínű az EU fellépése a jogállam leépítéséhez vezető, többnyire kelet-európai tagállamok által elfogadott intézkedések ellen, azt Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos januári nyilatkozatai is alátámasztják. Crețu egy romániai sajtótájékoztatón elismerte, hogy Vera Jourova, az Európai Bizottság jogérvényesítésért felelős biztosa már dolgozik egy olyan, májusban bemutatandó jogszabályon, amely "precízen és világosan" meghatározza majd azt, hogy milyen esetekben értékelik úgy, hogy egy tagállamban nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás, és nem teljesülnek a jogállamiság feltételei.

Vera Jourova egyébként még az elmúlt évben is beszélt arról, hogy bár a javaslatot nem kifejezetten egyik vagy másik ország megregulázására találták ki, egyetért az Európai Bizottság azon felvetésével, hogy az uniós támogatások kifizetését a jogállamiság feltételeinek teljesüléséhez kössék. Jourova szerint ugyanis az uniós alapok a tagállamok közös vagyonát jelentik, ezért figyelmet kell fordítani arra is, hogy tisztességesen és igazságosan legyenek elköltve.  

Az előbb említett interjúban Corina Crețu is arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg az Európai Bizottságnak jogi szempontból semmilyen lehetősége nincs arra, hogy visszautasítsa a tagállamok fele a támogatások kifizetését. "Jelenleg nekem európai biztosként nincs semmilyen jogi lehetőségem arra, hogy ne ítéljek oda európai alapokat. Egy német újságban például azért kritizáltak személyesen engem, mert jóváhagytam a varsói metró bővítésére szánt támogatásokat, annak ellenére, hogy Lengyelországban milyen félrecsúszások voltak az elmúlt időszakban. Ha azonban én megtagadom a források kifizetését, akkor Lengyelország az Európai Bíróságra viszi az ügyet, és a jelenlegi jogszabályok alapján nekik adnak igazat" - magyarázta Crețu.

Corina Crețu, regionális politikáért felelős EU-biztos. (Forrás: realitatea.net)

Az persze mindezek tükrében is jó kérdés, hogy mit szólnak majd az Európai Bizottság terveihez az EU-s tagállamok vezetői. Az EU 2021-2027-es pénzügyi időszakra vonatkozó költségvetését ugyanis minden országnak egyhangúan el kell fogadnia, a forrásokhoz való hozzáférés bármilyen szintű korlátozásához pedig a tagállamoknak biztos lesz néhány szava.

Az biztosnak tűnik, hogy Németország ki fog állni a feltételek szigorítása mellett, ahogy arra is számítani lehet az előzetes nyilatkozatok alapján, hogy Hollandia és Ausztria például nem igazán mutat majd hajlandóságot arra, hogy az Egyesült Királyság kiválása miatt csökkenő EU-büdzsét az ő hozzájárulásuknak a növelésével is fedezzék. Várhatóan tényleg nagyon kemény tárgyalásoknak nézünk elébe.

A cikk erősen támaszkodik a Curs de Guvernare itt, itt és itt olvasható hattérelemzésére, a Politico cikkére, és a Portfólió összefoglalójára.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális