2018. június 22. péntekPaulina
EUR = 4.6686 RON
USD = 4.0026 RON
HUF = 1.4420 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2487 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,6%
BET = 8,108.84(-0.19%)
Infláció = 5,41%
Alapkamat = 2,25%

Hiába örülnek nagyon sokan, az igazság Görögországról még mindig nagyon kellemetlen

Szemlézte: Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:14 GMT +2, 2018. március 07.

A 2015-ös nagy görög válság óta eltelt pár év, de nem sok minden változott.


Görögországban látszólag minden visszatér a normális kerékvágásba. A 2015-ös eseményeket, amikor az országot egy hajszál választotta el a gazdasági összeomlástól és teljes csődtől, ma már csak visszapillantó tükörben nézik az akkori főszereplők. De annak ellenére, hogy az utóbbi időben egyre többször hangoztatják, hogy az ország elindult a kilábalás útján, Theodore Pelagidis és Michael Mitsopoulos görög származású, de jelenleg az Egyesült Államokban élő közgazdászok szerint Athénban, Brüsszelben és az IMF-nél is nagyon jól tudják, hogy sem Európa, sem Görögország nem oldotta meg a saját problémáit.

A Brookings Intézet honlapján közzétett cikkben a két közgazdász felteszi a kérdést, hogy a megannyi intézkedés és életbe léptetett mechanizmus ellenére, mégis hogyan lehet, hogy Görögország helyzete továbbra sem oldódott meg, és a közgazdászok miért figyelmeztetnek gyakran arra, hogy az igazi problémákat sokkal inkább a szőnyeg alá söpörték, mintsem valódi válaszokat adtak volna rájuk?

Pelagidis és Mitsopoulos szerint ideje lenne már túllépni azon, hogy mindkét fél, a görög kormány és az Európai Uniós is szinte kizárólag a másikat hibáztatja a kialakult helyzetért. Főként azért, mert a kritikus 2015-ös év után egyikük sem igazán tudta elvégezni az akkor még kötelezőnek gondolt házi feladatát. Az Európai Unió továbbra sem tudja mindenkivel betartatni a kötelező EU-s szabályozásokat, a kormányzást pedig még mindig nem tudta a realitásokhoz igazítani. Ami pedig a görög erőfeszítéseket illeti, Görögország is vajmi keveset tett azért, hogy olyan minőségi államigazgatást hozzon létre, amely illeszkedik az európai államoknál tapasztalt elvárásokhoz.

Az pedig még szomorúbb, hogy a görög válság idején a nemzetközi hitelezők által sokat hangoztatott strukturális reformok sem feltétlenül haladnak az elvárásoknak megfelelően.

A görög vállalatok átlagos mérete továbbra is túl kicsi

- hívják fel a figyelmet a szakértők, akik szerint ebből eredeztethető a görög gazdaság számos baja, amelyek az igazi kilábalás nagy akadályaiként továbbra is ott vannak. A szerzőpáros szerint ugyanis a nagyobb vállalatok jelenléte nélkül a kisvállalkozások erőtlenek, a magánszektor gyenge, ami a magas munkanélküliségi rátában is meglátszik. Az sem jó, hogy a kisvállalkozásoknak az innovációs képessége alacsony, nem adóznak annyit, mint a nagyobb vállalatok, és nem is tudnak exportképes termékekkel és szolgáltatásokkal előállni, ami azért is baj, mert a fogyasztás GDP-hez viszonyított aránya tartósan nagyon magas szinten van továbbra is.

Fotó: mintpressnews.com

A két közgazdász cikkében mindezek mellett azt is kiemeli, hogy a kiigazítási programokkal nem sikerült Görögországot olyan pályára állítani, amely egyértelműen pozitív irányba tudta volna elmozdítani a válság kitörésekor elszabaduló gazdasági mutatókat.

"Önmagában a megszorítások kikényszerítése nem elegendő. Sokkal fontosabb lenne, ha megváltozna az, ahogyan a gazdasági és társadalmi élet szerveződik az országban, a különböző engedélyeztetési eljárásoktól egészen a társadalmi vitákig, az igazságszolgáltatás működésétől egészen a sajtószabadság megvalósulásáig" - írják, majd hozzáteszik, hogy ezek a kérdések azok, amelyek meghatározzák az emberek kezdeményezőkészségét, a vállalkozások és az adózható jövedelem létrejöttét.

A szerzők szerint bár igaz, hogy Görögországban a magánszféra egy évtizeden át gyakorlatilag alig tudott a pénzügyi szektor rossz állapota miatt finanszírozáshoz hozzájutni, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy a túladóztatás és a Grexitről szóló vita is nagyon sok kárt okozott az üzleti környezetnek, arra mégis nagyon nehéz magyarázatot adni, hogy

a görög gazdaság szerkezete számos tekintetben továbbra sem tud elmozdulni a válságot megelőző mintáktól.

A szerzők szerint erre akár az is lehet a magyarázat, hogy a megszorítások, valamint a kezdeményezőszándékot, az innovációt nem támogató környezet tulajdonképpen konzerválta azt a fajta nálunk uram-bátyám kapitalizmusnak nevezett közeget, amely a kilenc év szigorú nemzetközi felügyelet ellenére is változatlanul az ország gazdasági kilábalásának egyik legfontosabb akadálya.

Úgy vélik, hogy a különféle kiigazítási programok nem tudtak változtatni a hatalom egyensúlyán az országban, ahol még mindig fennáll a kemény érdekcsoportok kleptokratikus uralma. A kialakult rend bebetonozására pedig még inkább rátett egy lapáttal az adók növelése, amely ugyan valóban csökkenteni tudta a költségvetési hiányt, de gátat szabott a gazdaság növekedésének - írják.

A görög kormány épülete Athénban. Fotó: cnn.com

"Görögország a kis boltosok gazdaságává vált.

Ha valaki korábban úgy gondolta, hogy a strukturális reformok kiűzik majd az országból az uram-bátyám kapcsolatokat, akkor az tévedett. Mint az korábban is számtalan alkalommal megtörtént a történelemben, ahogy az emberek szegényebbek lettek, úgy váltak politikai értelemben radikálisabbá. A gyenge intézmények, a gyakran nem megfelelően ellenőrzött hatalom kombinációja a populizmus virágzásához vezetett" - állapítja meg a két közgazdász.

A szerzőpáros szerint a költségvetési célok teljesülése láttán most mindenki megkönnyebülten sóhajt fel, és érthetetlen módon teljesen elfelejtik azt a tényt, hogy a kiigazításoknak közben a magánszféra látta kárát. Az egyébként is gyenge színvonalú intézményrendszer pedig nem tudott életképes politikákat megalkotni és életbe léptetni, és ez messze nem a gyakran tévesen lustának és adóelkerülőnek tartott görög lakosság felelőssége. A két közgazdász arra is rámutat, hogy meglepő vagy sem, de a megszorító intézkedések nem tették takarékosabbá a görögöket, akik továbbra is hasonló mértékben költekeznek, mint az intézkedéseket megelőzően. A lakosság viszont elégedetlen, és egyre inkább teret enged a populista politikusok jól hangzó, de megvalósíthatatlan ígéreteinek.

Szerintük bár sokan úgy vélekednek, hogy Görögország egy sikertörténet a kilábalás tekintetében, ez viszont legfennebb csak rövid távon lehet igaz. Úgy vélik azonban, hogy ennek nem kellene így lennie, Görögországnak a múltban már egyszer sikerült legyőzni a válságot kiváltó okokat, a két közgazdász szerint ezt újra megtehetnék. És Európa is képes lenne kezelni a hiányosságait, ha hajlandó lenne a hatáskörök újratervezésére. Ez csak a politikai vízión és akaraton múlik - írják itt olvasható cikkükben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális