2017. december 13. szerdaLuca, Ottilia
EUR = 4.6327 RON
USD = 3.9431 RON
HUF = 1.4733 RON
GDP-növekedés = 8,8%
Átlagbér = 2392 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,0%
BET = 7,546.07(-0.60%)
Infláció = 3,23%
Alapkamat = 1,75%

Melyik országban dolgoznak a legtöbb évet az EU-ban?

 Ambrus István utolsó frissítés: 13:52 GMT +2, 2017. szeptember 27.

Csak a számok alapján akár lustasággal is lehetne vádolni Európa keleti felét. Az igazság azonban az, hogy összetett és nagyon nehezen orvosolható problémákkal nézünk szembe.


Átfogó statisztikát tett közé az Eurostat arról, hogy az EU tagállamaiban átlagosan mekkora a lakosság várható munkával töltött éveinek a száma. Az országos bontásból az is kiderül, hogy Romániában átlagosan 32 évet fog várhatóan dolgozni az aktív munkaképes lakosság. Az adatok alapján nem vagyunk sereghajtók, Olaszország, Bulgária és Horvátország is rosszabbul áll.

A statisztikákból kiderül, hogy Svédországban (41,3 év) majdnem egy évtizeddel nagyobb a várható munkával töltött életévek száma, mint Romániában. A svédeket a Benelux államok követik 40,3 évvel, majd az Egyesült Királyság (38,8 év), Németország (38,1 év) Észtország, (37,8 év) és Finnország (37,7 év) következik az éllovasok között.

Az elmúlt tíz év alatt a várható munkával töltött életévek száma Máltán növekedett leginkább (+5,1 év) de Magyarországon (+4,5 év) és Litvániában (+4,2 év) is komoly előrelépést könyveltek el ebben a tekintetben.

Az EU tagországaiban az aktív munkaképes női lakosság átlagos várható munkaéveinek száma komoly növekedésen ment át az elmúlt években. Ebben a tekintetben is Málta a vezető, ahol a statisztika szerint a nőknél 9 évvel nőtt a várható munkával töltött életévek száma 2006-hoz viszonyítva. Litvániában 4,6 évvel, Magyarországon pedig 4,2 évvel magasabb ez a szám, Romániát tekintve viszont ilyen téren az elmúlt tíz évben nem történt lényegi változás.

Mivel magyarázható, hogy a nyugati államokban jóval magasabb ez a szám?

Arról, hogy mivel magyarázhatóak a nyugati államok jobb statisztikái ebben a tekintetben, az Euractiv Dennis Pennelt, az Európai Szakképzési-fejlesztési Központ (CEDEGOP) elnökét kérdezte. A cikkből kiderül, hogy a nyugati államok statisztikai adatait az is javítja, hogy sokkal többet költenek az inaktív személyek és a frissen végzettek munkaerőpiac integrálására. Az Európai Unió szakképzésre szakosodott decentralizált szervezetének elnöke szerint bár a fiatal munkanélküliek száma a 2008-as gazdasági válságban volt a legnagyobb, a probléma jelenleg is kihívás elé állítja az országokat.

Pennel szerint a legnagyobb gond, hogy az oktatás során a hangsúlyt a legtöbb országban még mindig nem a készségek fejlesztésére fektetik. A felsőoktatás minőségének kérdése kapcsán kiemelte azt a sokszor hangoztatott problémát, hogy a munkanélküliség hatékonyabb visszaszorításához és a frissen végzettek jobb elhelyezkedéséhez még mindig nem sikerült összehangolni a munkaerőpiaci elvárásokat a felsőoktatási intézmények képzési stratégiájával.

Véleménye szerint ahhoz, hogy ebben a tekintetben sikerüljön előrelépéseket elérni, elsősorban a szociális valamint a tudásalapú készségek fejlesztésére van szükség. "Ha figyelembe vesszük a tíz évvel ezelőtti, a munkavállalók iránt támasztott elvárásokat. 2007-ben még az okostelefonok elterjedése előtt sok olyan program és alkalmazás nem létezett, amely napjainkra gyökeresen átalakította bizonyos gazdasági szektorok működését" - érvelt a szakértő.

Denis Pennel szerint a nyugati és a kelet-európai oktatási rendszer közti különbséget jól szemlélteti az is, hogy törökországi, romániai, bolgár és görög munkáltatóknak okoz leginkább nehézséget megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerőt találni, ellentétben a norvég, holland vagy az angliai vállalatokkal.

Arra is rámutatott, hogy az EU felnőtt munkavállalóinak legalább 26%-ának a szakmai tudása deficites, miközben a frissen végzett egyetemisták 29%-a túlképzett. "A jelenlegi iskolások 65%-a olyan szakterületen fog elhelyezkedni és olyan állásokat tölt majd be, amelyek most még nem is léteznek" - véli az intézmény elnöke.

A továbbképzésre kellene ráerősíteni

A szakértő szerint egy másik terület, amelyre rá kell erősíteni, az a megfelelő kvalitásokkal rendelkező személyek továbbképzése, valamint a folyamatos tanulás biztosításának lehetősége, ugyanis elsősorban nem önmagában a technológia miatt válik igazán működőképessé egy vállalkozás, hanem maguktól az emberektől.

Pennel szerint egy másik fontos szempont az alkalmazottak és a munkáltató közti munkajogi viszonyban rejlik. A munkaviszony személyre szabott jogi rögzítése ugyanis jobb feltételeket teremt nem csak a munkáltató, hanem az alkalmazottak számára is. A szerződéses munkaviszony tekintetében nagy a különbség Kelet-Európa és a Nyugat között. Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban hozzávetőlegesen 30 munkaszerződés-típus létezik, amely a teljes munkaidőtől kezdve a részmunkaidőig sok lehetőséget biztosít.  

Ez a tágabban értelmezett munkajogi keret lehetővé teszi, hogy egy pályakezdő személy könnyebben elhelyezkedjen a munkaerőpiacon, de a flexibilitásának köszönhetően garantálja azt is, hogy az illető ne váljon inaktív munkanélkülivé - magyarázta a szakember.

Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ elnöke szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az úgynevezett NEET kategóriába tartozó, 25 év alatti korosztályra, amelynek integrálásához sajátos módszereket kellene kidolgozni. "Ehhez rengeteg erőforrás felhasználására van szükség, de így elkerülhető az állandó munkaerőhiány, amelyet sokkal több időbe és pénzbe kerül felszámolni" - nyilatkozta a szakértő. 

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális