Így változtatták meg az üzleti világot a technológiai óriások
szerk. utolsó frissítés: 14:08 GMT +2, 2017. május 18.2007-ben a világ tíz legnagyobb vállalata között még csak egy technológiai vállalat volt. Ma már öt van.
Az üzleti taktikázás mára sokkal fontosabb, mint a stratégia, de sokkal kevésbé számít, mint a vízió. Úgy tűnik, hogy ez lett a legfontosabb üzleti szabály az elmúlt 10 évben, legalábbis a világ egyik legismertebb vagyontanácsadó cégének tulajdonosa, Fakhri Ahmadov szerint.
Ahmadov úgy véli, vége annak a világnak, amikor a vállalatok egyszerűen a piacvezető cégek vagy nagyobb versenytársak lépéseit követik, minden cégnek muszáj a saját útját járnia. Azért is, mert bár korábban a vezető globális vállalatok hosszú évekig egymással versengve tudtak vezető pozícióra törni, mára viszont egyre egyértelműbbé válik, hogy gyakorlatilag már nem létezik a második hely fogalma. A versenytársak lépéseinek követése a lassan minden iparágban jelen levő technológiai vállalatok világában már nem számít kifizetődő opciónak.
Az elmúlt évben végérvényesen megváltozott a világ.
A történelemben először fordult elő ugyanis - igaz csak rövid időre -, hogy a világ öt legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalatának mindenike technológiai cég volt. De mi teszi ennyire különlegessé az olyan technológiai óriásokat, mint az Apple, az Alphabet, a Microsoft, az Amazon vagy a Facebook.
Míg 2007-ben a világ tíz legnagyobb vállalata között csak egyetlen technológiai cég, a Bill Gates által alapított Microsoft képviseltette magát, mindössze tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a top 10-es listán már 5 technológiai óriás legyen jelen. És ahogy azt Ahmadov is kiemeli, egyáltalán nem arról van szó, hogy a nem technológiai cégek növekedése lassult volna, hanem sokkal inkább ezeknek az úttörő cégeknek az elképesztő növekedése indult be nagyon. Ezt mutatja az alábbi ábra is, ami a világ tíz legnagyobb vállalatának piaci kapitalizációjának változását jeleníti meg 2007 és 2017 között, sötétebb kékkel a technológiai, világosabbal a más iparágak képviselőit.
A tanácsadó szerint mára a vállalatoknak nem csak azért kell rendkívül gyorsan dolgozniuk, hogy piaci előnyt szerezzenek a versenytársaikkal szemben, hanem azért is, mert a mai üzleti világban a gyorsaság a túlélést is jelentheti számukra. Ahmadov szerint a techcégek pontosan abban jók, hogy sokkal gyorsabban reagálnak a kihívásokra, mint a más iparágakban működő vállalatok, ahol a cégvezetők folyamatosan a költségek ellenőrzés alatt tartásán, a kitűzött célok és piaci részesedés megszerzésén fáradoznak, és kevésbé éreznek késztetést az innovációra, valamint új termékek és szolgáltatások megalkotására.
A technológiai cégek előnyét ráadásul még inkább kidomborítja az, hogy nagyon bátran bánnak az innovációikkal, korábban elképzelhetetlen gyorsasággal dobják piacra az új termékeiket és szolgáltatásaikat. A folyamatok felgyorsulása pedig Ahmadov szerint elsősorban azokat a kreatív vállalkozókat hozza helyzetbe, akiknek mára nyilvánvalóvá vált, hogy emberöltő alatt egy garázsból induló kis startup odajuthat a világ legnagyobb vállalatai közé.
Ez pedig egy drámai változás a tíz évvel korábbi helyzethez viszonyítva, amikor a világ legnagyobb vállalatainak listáját bonyolult tulajdonosi körrel rendelkező, döntéseket rendkívül nehezen meghozó energetikai cégek és bányavállalatok, szigorú kormányzati szabályozás mellett működő pénzügyi szolgáltatók és állami tulajdonban levő óriások dominálták. Ahmadov rámutat, a kormányok és a tulajdonos szerepében megjelenő széles nyilvánosság helyét mára egyre inkább néhány vállalkozó veszi át (Bill Gates, Mark Zuckerberg, Sergey Brin és Larry Page Google-alapítók), akik egyre nagyobb vagyon és hatalom fölött rendelkeznek, de legalább társadalmilag felelősnek vallják magukat. Az viszont egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nekik köszönhetően a vagyoni és kormányzati struktúra is jelentősen átalakul.
Címoldali fotó: az Apple épülő központja Cupertinóban
Forrás: vkmag.com