2021. január 20. szerdaFábián, Sebestyén
EUR = 4.8741 RON
USD = 4.0207 RON
HUF = 1.3648 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,214.06(-0.28%)
Infláció = 2,06%
Alapkamat = 1,25%

Gyűlnek a viharfelhők a világgazdaság egén? Mindenki a következő fekete hattyút lesi

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:39 GMT +2, 2015. augusztus 05.

Kicsit alábbhagyni látszik az elmúlt időszak optimizmusa. Görögországra, az Egyesült Államokra és Kínára figyelünk.


Az 1987-es tőzsdekrach, a Google megalapítása és sikere, 2001. szeptember 11. vagy a Lehman Brothers 2008-as összeomlása mind olyan események, amelyeknek a bekövetkezési valószínűsége viszonylag csekély volt, viszont hatalmas kárt okoztak vagy sorsfordító jelleggel bírtak.

Ezeket a gyakran utólag is kissé leegyszerűsítve magyarázható jelenségeket Nassim Nicholas Taleb közgazdászprofesszor nagy sikerű, A fekete hattyú avagy a legváratlanabb hatás című könyve nyomán fekete hattyúknak (black swan) nevezik a társadalomtudományokban, főként a közgazdaságtanban. A görög válság, a szeptemberre várható amerikai kamatemelés és a kínai gazdaság lassulásának jelei miatt most újra egyre több elemzés várja a következő fekete hattyú megjelenését azon események között, amelyek egy évvel korábban még előreláthatatlanok voltak.

 

Forrás: mirror.co.uk

 

Újabb válság várható?

Sorin Anagnoste, a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára a Ziarul Financiarban is megjelent cikkében azokat a folyamatokat járta körül, amelyek akár a következő, a világgazdaság számára sorsfordító eseményt okozhatják. A közgazdász szerint, ha csak az utóbbi 35 évet vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy legtöbb 10 évente következik be valamilyen gazdasági vagy pénzügyi válság. 1987-ben világszerte összeomlottak a részvénypiacok, 1997-ben kitört az ázsiai pénzügyi válság, amit a 2000-es dotcom lufi kipukkanása követett. Az eddigi utolsó gazdasági és pénzügyi válság pedig 2008-ban a Lehman Brothers csődjével vette kezdetét.

Anagnoste rámutat, az elmúlt évtizedek egyik tanulsága, hogy a válságok akkor következnek be, amikor egy mesterségesnek mondható, kicsi, de látható eredményekkel szolgáló politikai döntésnek vagy akciótervnek súlyos és előre láthatatlan másodlagos hatásai alakulnak ki. Ezért gyakran az is megtörténik, hogy az előre nem látható következményekkel járó beavatkozásokat olyan, a másodlagos hatásokat célzó korrekció követi, ami egy ennél is nagyobb és bonyolultabb eseményt idézhet elő – írja Anagnoste.

Járványhatása lehet a görög adósságválságnak

A szakértő véleménye szerint nem Görögország fogja okozni a következő válság kialakulását, hiszen az ország gazdaságának mérete az Európai Unió GDP-jének csupán a 2%-át teszi ki. Érdemes viszont szerinte feltenni a kérdést, hogy mi történik abban az esetben, ha Görögország elhagyja az eurózónát és egy jelentősebb visszaesést követően az ország gazdasága növekedésnek indul, ennek hatására pedig a többi jelentős államadósságot felhalmozó tagállam (Olaszország, Spanyolország és Portugália) is követni fogja a görög példát?

 

Forrás: traditionalright.com

 

Anagnoste szerint Görögország kézzelfogható megoldásokkal rendelkezik a válságból való kilábaláshoz: az euró használatával párhuzamosan bevezethetné a drachmát, egyszerűsíthetné az adórendszerét, valamint strukturális átalakításokat végezhetne el a nyugdíjrendszerében, illetve a bank- és közszférában. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések valószínűsíthetően egy újabb európai válságot, és talán világválságot is eredményezhetnek.

Egyesült Államok: jelentős korrekciót hozhat a szeptemberi kamatemelés

Sokkal valószínűbbnek tűnik ugyanakkor egy, az Egyesült Államokból kiinduló válság, ahol az értékpapírok felülértékeltsége miatt a szakértő szerint bármikor bekövetkezhet egy nagyobb részvénypiaci korrekció. Anagnoste ezt a James Tobin Nobel-díjas közgazdász nevéhez köthető, úgynevezett Tobin-féle q mutató rendkívül magas - a 2000-es dotkom lufi kipukkanásánál és az 1929-es nagy gazdasági világválság kitörésénél mért számnál is nagyobb - szintjével magyarázza.

Az elemzők a Tobin-féle q mutatót gyakran használják annak meghatározására, hogy a részvények piaci ára mennyire tükrözi a valós értéküket. A Nobel-díjas közgazdász által kidolgozott elmélet szerint a piacon szereplő értékpapírok árai abban az esetben nem rugaszkodtak el a valós értéküktől, ha minden egyes vállalat tulajdonjogát jelentő részvény eladásából pontosan megvásárolhatóak a vállalatok gyárai, eszközei és készletei stb. A Tobin-féle q mutató jelenleg a piac 10%-os felülértékeltségét jelzi, így Anagnoste szerint jogos sokak aggodalma, hogy amennyiben a Fed ígéreteihez híven szeptemberben befejezi 2008-as válságot követő monetáris enyhítési programját, az nem fog-e az értékpapírpiacokon egy mélyebb visszaeséshez vezetni.

 

Forrás: foxbusiness.com

 

Az amerikai gazdaságnak további problémát jelent a Kínától való erős függősége: az Egyesült Államok 500 legjelentősebb vállalata bevételeinek 40%-át ugyanis a világ legnépesebb országából szerzi be. Anagnoste szerint a kínai gazdaság további lassulása közvetlen módon fogja befolyásolni ezeket a vállalatokat, amelyek a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság kitörése óta amúgy is a legrosszabb hónapokat tudják maguk mögött.

Kiemeli, hogy az amerikai szakértők egyre többször beszélnek egy újabb technológiai buborék megjelenéséről. “A tőzsdére való bevezetését követően csak a Facebook ezer új dollármilliomost adott az országnak. Izgulhatunk azon, hogy mi fog történni a továbbiakban, hiszen ami az Egyesült Államokból indul, az mindenkire hatással lesz" - írja Anagnoste.

Kína: lassuló gazdaság és összeomló tőzsde

Bár a kínai gazdaság növekedése a második negyedévben is túlszárnyalta az elemzők várakozásait, az ország adósságállománya mégis rémisztő ütemben emelkedik. Míg 2008-ban a vállalatok és a háztartások összesített adóssága a kínai GDP 125%-ára volt tehető, 2015-re ez a szám elérte a 207%-ot.

A kínai gazdaság állapotáról sokat eláruló adat, hogy a nemteljesítő hitelek ebben az évben elérték a 23 milliárd dolláros szintet, de ahogy arra Anagnoste is rámutat, a nagyrészt állami tulajdonban levő bankszektor a túlzott hitelezésre tulajdonképpen rákényszerült, hiszen az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a fizetésképtelenné vált kínai vállalatok száma, amelyeket bankhitelekkel mentettek meg az összeomlástól. 

 

Forrás: bloombergview.com

 

Mindezek ellenére az elemzők úgy értékelték, hogy a kínai gazdaság elfogadható irányba tart, egészen a shanghaji tőzsde júniusi összeomlásáig. A kialakult pánikhelyzetet csak tovább fokozta, amikor a hatóságok intézkedései ellenére is a történelem második legnagyobb esését produkálta a vezető kínai részvényindex, a Shanghaj Composite július 27-én - írja a közgazdász. Hozzáteszi: jelenleg Kínában mindenki a befektetéseitől szabadulna, a szabadesés a viszonylag elszigetelt értékpapírpiac mellett az ingatlanszektort is magával ragadta, ez pedig a gazdaság egészét tekintve már igencsak ijesztő előjelnek tűnik.

Elméletben Pekingnek minden eszköz a rendelkezésére áll ahhoz, hogy zökkenőmentesen más növekedési pályára állítsa a gazdaságát, de a júliusi tőzsdei események miatt már egyre kevesebben hisznek ebben - írja Anagnoste.

Vezethetnek globális gazdasági válsághoz ezek a folyamatok?

Az Egyesült Államok nemrégiben 2,3%-ról 2%-ra csökkentette a gazdaság növekedésével kapcsolatos kilátásait, és a kínai gazdaság kényszerleszállása is várhatóan tovább folytatódik. A Financial Times arról ír, hogy egyre több vállalat kongatja meg a vészharangot az ázsiai ország gazdaságának lassulása miatt: a PSA Peugeot Citroen, az Audi és a Ford is visszavett az eladási előrejelzéseiből, de olyan jelentős vállalatok, mint a Catterpillar és a Siemens is arra figyelmeztette a befektetőit, hogy negatívan érinthetik vállalatukat a kínai folyamatok.

És hogy miért mindig csak Kína és az Egyesült Államok miatt aggódunk, azt az Economist ábrája is jól szemlélteti. Ha a két ország bruttó hazai össztermékének (GDP) növekedéséhez az indiai gazdaság bővülését is hozzáadjuk, akkor a három ország összesen 80%-át adja a globális gazdaság növekedésének.

 

Forrás: economist.com

 

világgazdaságtőzsde
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális