2021. március 4. csütörtökKázmér
EUR = 4.8784 RON
USD = 4.0503 RON
HUF = 1.3375 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,297.52(0.46%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Csak azok a fránya fizetések nem akarnak nőni

szerk. utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Stagnálnak a bérek. Nemcsak nálunk, mindenhol. Ez már vezető közgazdászok szerint is probléma. Abban kevésbé értenek egyet, hogy mit lehetne tenni.


A stagnáló munkabérek korában élünk. Bár a munkabérek változásának pontos mérése nehézkes és vitatott, az nem kétséges, hogy a jövedelmek 2008-at megelőzően Európaszerte az árszínvonal növekedésénél magasabb mértékben növekedtek, a gazdasági válság kitörése óta viszont a munkabérek átlagos szintje majdnem minden országban mérsékelt visszaesést mutatott, és azóta is stagnál.

Romániában is hasonló trend figyelhető meg: bár 2000-hez képest a nettó reálbérek (a fizetések az inflációt figyelembe véve) 2012-ben 106%-kal voltak magasabbak, 1990-hez hasonlítva a reálbérek csupán 22,5%-kal voltak magasabbak, 2008-hoz képest 8%-os csökkenés (!) állapítható meg.

A reálértéken csökkenő bérek rontják a fogyasztók vásárlóerejét, és jelentősen visszaránthatják a gazdasági fellendülést. Az alábbi ábrán megfigyelhető, hogy 2000 óta gyakorlatilag kéz a kézben járt az egy főre eső GDP és a nettó átlagbér. 

Az OECD szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy bár a reálbérek stagnálása jót tesz a termelékenység növekedésének, és korlátozza a munkahelyek megszűnésének esélyét, jelentősen lehorgonyozza a gazdasági növekedést a fogyasztás csökkenése által – olvasható a The Economistben.

Közben a globalizáció, köszönhetően az egyre elterjedő új technológiáknak, ugyancsak lefele irányuló nyomást helyez a fejlettebb országokban a bérekre - írja a The Wall Street Journal. Az alkalmazottak már nem egy-egy országon belül jelentenek konkurenciát egymásra, a fejletlenebb országokban elérhető, olcsó és azonos szaktudással rendelkező munkásokat költségmegtakarítási érveket felsorakoztatva a munkaadók egyre inkább bevonják a világgazdaság körforgásába.

A világ vezető közgazdászai között egyre nagyobb konszenzus alakul ki azzal kapcsolatban, hogy a munkabérek stagnálása jelentősen hozzájárult az elmúlt időszakban a gazdasági fellendülés elmaradásához. De mit lehet tenni a munkabérek növekedésének beindítása érdekében?"

 

Túl olcsó a fejlett technológia


"Ebben a kérdésben nincsenek könnyű megoldások. Egyszerűen csak a minimálbérek növelésének is kedvező hatása lenne: nem csak a bérszintek alján elhelyezkedők számára, a jobban keresőket is pozitívan érintené" - véli Joseph Stiglitz, a Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdásza, akit a Financial Times szólaltatott meg. A professzor elmondta, hogy a bérek stagnálásához az alkalmazottak tárgyalási pozíciójának az elmúlt időszakban tapasztalható romlása is hozzájárult. "Az egyre gyengébbé váló szakszervezeti mozgalmak és az aszimmetrikus globalizálódás jelentősen csökkentette az utóbbi időben a munkavállalók bérekkel kapcsolatos tárgyalási pozícióját."

Stiglitz szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben egy jól megtervezett fiskális gazdasági élénkítés lehet a legcélravezetőbb. A Nobel-díjas közgazdász szerint problémát jelent, hogy jelenleg a tőke alacsony költsége (az alacsony kamatlábak mellett elérhető pénzügyi források) mellett a vállalatok megengedhetik maguknak a fejlettebb, munkaerőt nem igénylő technológiák megvásárlását, a hagyományosnak mondható, több munkaerőt igénylő eszközökkel, gyártósorokkal szemben.

“Hatásos lehetne egy olyan befektetéseket ösztönző adórendszer kialakítása, amely főleg a munkaintenzív beruházásokat segítené, különösen azokat, amelyek a mérsékelt szaktudású munkaerő számára teremtenek munkahelyeket” – jelentette ki.

 

Az alapjövedelem bevezetése

 

A munkavégzéstől függetlenül, alanyi jogon járó alapjövedelem témájával már foglalkoztunk bővebben a Pénzcsinálókon, most Guy Standing is ezen megoldás mellett tört lándzsát. A rendszer működési elve, hogy az állam által behajtott adókat nem egy alacsony hatékonyságú, nehezen átlátható, sok esetben méltánytalan társadalombiztosítási rendszer működtetésére fordítják, hanem egy szerény, de minimális szükségletekre elegendő jövedelem formájában szétosztják az állampolgárok között. A szociális ellátórendszer ezzel megszűnik: minden szolgáltatásért fizetni kell, mindenkinek.

"Megoldást jelenthet a munkabérek stagnálására és a fogyasztás beindítására, ha mindenki kaphatna alapjövedelmet, amelyet egyösszegű, nagyobb tőkejuttatás helyett havonta fizetnénk, így elkerülhető lenne az, hogy az emberek esetleg felelőtlenül túlköltekezzenek" - fejtette ki Standing, a Londoni Egyetem professzora az FT-nek. Standing szerint egy ilyen rendszer fenntarthatóságához nem fér kétség, hiszen az alapjövedelem helyettesítheti a különböző szociális juttatásokat. "Több országban is vannak olyan állami támogatások, amelyek érthetetlen módon elsősorban a felső jövedelmi csoportokat és a vállalatokat segítik."

Standing szerint most már egyre nyilvánvalóbb, hogy a globalizáció és a technológiai újítások csökkenteni fogják a reálbéreket. A társadalombiztosítási és támogatási rendszerek nem jelentenek megfelelő biztonságot, emellett szörnyű szegénységi csapdákat hordoznak magukban." A professzor, nem ért egyet az alapjövedelmet illető kritikákkal, miszerint annak bevezetése nem motiválná megfelelően az embereket a munkavégzés során.

"Az elméleti és az Afrikában, Indiában és Kanadában végzett kísérleti kutatások is azt mutatják, hogy azok a személyek, akik alapjövedelmet kaptak, többet dolgoznak, hatékonyabbak és hajlamosabbak az együttműködésre."

 

Rosszabb minőségű oktatás


A munkabérek és a gazdaság stagnálása a gazdagabb országok esetében az oktatás színvonalának csökkenésére is visszavezethető – így gondolja Branko Milanovic szerb származású, jelenleg Amerikában élő professzor. "Egy OECD tanulmány talán a történelem során először mutatott rá, hogy a gazdagabb országokban a gyerekek rosszabb minőségű oktatásban részesülnek, mint régen a szüleik" – emelte ki.

Azok az országok ugyanakkor, amelyekben magasabb színvonalú az oktatás, gazdasági szempontból is sikeresebbek. Milanovic kifejtette: a középosztály több nyugati országban is  alulmarad a munkakeresésben azokkal a szegényebb országokból érkezett személyekkel szemben, akik amellett, hogy talán jobb oktatásban részesültek, még olcsóbbak is. Ez pedig további lefele irányuló nyomást helyez a bérekre. “Erre a helyzetre a megoldást a közoktatás minőségének fejlesztése jelentheti” - mondta el Milanovic, szintén a Financial Times-nak.

 

Meg kell szabadulni az ostoba szabályoktól



A szabályozások és előírások halmozásának sincs pozitív hatása a munkabérek alakulására - állítja Deirdre McCloskey, a Chicagói Egyetem professzora. "Meg kell szabadulni azoktól az ostoba szabályozásoktól, amelyek többsége Brüsszelből, számottevő része pedig különböző monopolhelyzetben levő vállalatok lobbitevékenységéből származik."

McCloskey szerint nincs szükség a minimálbér meghatározására, a munkahelyek védelmére, a bankszektor túlszabályozására, sem a monopóliumok támogatására. “Ezeknek a lépéseknek a végrehajtása ugyanakkor politikai érdekek miatt reménytelennek tűnik.” 

fizetésbérmunka
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális