A törökök már a spájzban vannak
Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Gyorsan fejlődő gazdaság, egy stratégiailag fontos kereskedelmi partner és 75 millió török. Utánajártunk, mit jelentene egy esetleges török csatlakozás az Európai Unióhoz.
2013. november elején három év után újra egyeztetett az Európai Unió és Törökország. Az egyeztetés témája Törökország Uniós csatlakozása.
Érvek és ellenérvek Törökország EU csatlakozásával kapcsolatban
A török csatlakozás állandó vitatémát jelent Európában. Az egyik legerősebb ellenérvként azt hozzák fel, hogy az elmúlt években a gazdaságban tapasztalt erős növekedési ütem ellenére Törökország még mindig egy alulfejlett gazdaság. A 18 190 dolláros egy főre eső GDP alig éri el az Európai Unió átlagának felét. Az ellentábor szerint egy szegényebb ország belépése az európai közösségbe túl nagy terhet jelenthet egy újonnan csatlakozónak, így Törökország számára is.
Mindezek ellenére a török gazdaság folyamatosan nő. A század első évtizedében átlagosan 7 százalékos gazdasági növekedést tudtak felmutatni, az országot a gazdasági válság évei sem sújtották olyan erősen, mint az Európai Unió tagállamait. Mégis az egy főre jutó jövedelem hatszorosára nőtt az elmúlt években, mára magasabb, mint Romániában vagy Bulgáriában. Az a 75 millió török sem mellékes, akik jelentős fogyasztói erőt képviselhetnek az európai közösségben. A csatlakozás esetén az Európai Unió lakossága majdnem 13 százalékkal növekedne. Érdekesség, hogy Isztambul a negyedik helyet foglalja el azon a ranglistán (London, New York és Moszkva mögött), ahol az egy városban élő milliárdosok száma szerint készítettek hierarchiát.
Újraindult egyeztetések
Hosszú hónapok után, amelyekben a török kormány rengeteg kritikát kapott az EU tagállamaitól, 2013. november 5-én Törökország és az Európai Unió az integrációs tárgyalások egy új fordulóját kezdte meg. A 2005-ben kezdett tárgyalássorozat megszakadása utáni első találkozón, a Reuters beszámolói szerint, mindkét fél optimistán kezelte a helyzetet. „Ez egy fordulópontja az integrációs tárgyalásoknak, egy új fejezetet nyitunk 40 hónap után. Ennek szimbolikus jelentése is van” – jelentette ki a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón Egemen Bagis, a tárgyalásra érkezett török delegáció vezetője, aki viccesen hozzátette: „nem csak eljegyzésre készülünk, hanem készen állunk a házasságra is”.
Nyári tüntetések
Az Európai Uniós tagországok a tárgyalások leállítását szorgalmazták az Isztambulban építészek által kezdeményezett, a Gezi park lerombolása ellen tiltakozó, majd 100 városra átterjedő kormányellenes tüntetések után, ahol 6 ember halt meg. A zavargások alatt több mint 8 000 sérültről lehetett hallani. A nyári tüntetésekről bővebben itt olvashat.
Hol tart most az integráció?
Törökország 1987-ben kérte felvételét az európai közösségbe, a tárgyalások 2005-ben kezdődtek. Eddig egy sor politikai akadály gördült az integrációs folyamat elé, mint például a törökök által megszállt Ciprus szigete, vagy az erős francia és német ellenállás is lassította az előremenetelt. A német és francia ellenérvek szerint, Törökország mérete, eltérő kulturális közege, valamint vallási beállítottsága túl nehézzé teszi a csatlakozást.
Mára Törökország a 33 tárgyalási fejezetből egyet lezárt (tudomány és kutatás), 13 fejezettel kapcsolatban folynak most is tárgyalások, 2 fejezetben eddig csak hivatalos álláspontot foglalt.
A csatlakozási tárgyalások kezdetén az Európai Unió a 33 fejezetből 6 fejezetet nagyon nehezen végrehajthatónak tartott (munkavállalók szabad mozgása, szolgáltatásnyújtás szabadsága, versenypolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszer-biztonság, valamint halászat), a közbeszerzésekhez kapcsolódó fejezetet pedig teljesen összeegyeztethetetlennek ítélte a közösségi joggal.
Miben rejlik Törökország gazdasági ereje?
Törökország földrajzi elhelyezkedése, az utóbbi időben mutatott rendkívüli gazdasági teljesítménye, az alacsony adókötelezettségi szint, valamint a török kormány által hozott számtalan ösztönző intézkedés hatására kedvező beruházási célponttá tudott válni. A török gazdasági minisztérium olyan tényezőkben látja az ország vállalkozásbarát környezetét, mint a fiatal és dinamikus, mindemellett szakképzett munkaerő, az infrastruktúra fejlettsége és egy innovatív, liberális befektetési környezet létrehozása.
Törökországban 6 nap alatt lehet létrehozni új vállalkozást (az Egyesült Államokban is ennyi időbe kerül), a lakosság pénzügyi ismereteit tekintve pedig jobban áll, mint Franciaország, Oroszország, Lengyelország, vagy akár Magyarország. A külföldi befektetők 2013 első három negyedévében, a becslések alapján több mint 7 milliárd dollárt fektettek be. Ennek legnagyobb részét a szolgáltatóipar kapta, a beruházók jelentős része az ipart választotta, de az energiaszektor térnyerése hatalmas méreteket ölt. 2013 első kilenc hónapjában 1,2 milliárd dollárt fektettek külföldiek az energiaiparba.
A külföldi befektetők megoszlása szerint a legtöbb pénz az Európai Unióból érkezik. 2013 októberéig német befektetők hozták a legtöbb pénzt az országba, a dobogó második fokán Hollandia helyezkedik el, Ausztria a harmadik. Törökország számára tehát kulcskérdéssé vált az Európai Unióval való kapcsolat egyre szorosabbá tétele. Az országban külföldiek által eszközölt befektetések idén 57 százalékban uniós államokból érkező forrásokból valósultak meg.
Logisztikai szempontból Törökország nevezhető a legek országának is. Itt található Európa legnagyobb teherautó flottája, ami 45 ezer kamiont és 1 420 szállítással foglalkozó vállalatot jelent. Az autópályák megosztott teljes hossza eléri a 15 ezer kilométert. 2012-ben az ország 48 repülőterén 1,1 millió repülőgépjáratot jegyeztek, amelynek jelentős hányadát a 2011. óta folyamatosan a legjobb európai légitársaságnak választott Turkish Airlines bonyolítja. Törökország rendelkezik a világ 25-dik legnagyobb hajóflottájával, amely 76 kikötőből indulhat a világ számos pontjára.
A török kormány az ország energetikai perspektíváit hosszú távú célok kitűzésével tette világossá. Ezek szerint 2023-ig teljes mértékben kihasználnák a hazai szén- és vízenergia forrásokban rejlő lehetőségeket. Célként nevezik meg a megújuló erőforrások maximális kihasználtságát, a nukleáris energiaforrások helyettesítését, valamint az energiahatékonyság gyors és folyamatos fejlesztését. Energetikai szempontból mégis az egyik legfontosabb projekt a Nabucco gázvezeték, amely jelentős része Törökországon fut végig. Az európai országok az Oroszországtól való függőség feloldását várják a gázvezetéktől, amely az Európai Unió energiastratégiájának egyik létfontosságú elemévé válhat.
Kereskedelem Törökország és az EU között
Törökország és az Európai Unió közti kereskedelem 2000-hez képest megháromszorozódott. 2013-ban az ország importtevékenységének 37 százalékát az EU-val közösen bonyolította le. 2012-ben ez az arány 1 százalékponttal volt alacsonyabb. Törökország exportjának 42 százaléka kerül az Unió valamely tagállamába, az előző évhez képest itt is növekedés tapasztalható (3,4 százalékpont).
Törökország legjelentősebb exportpartnerei sorrendben Németország (az összes export 8,9 százaléka), a szomszédos Irak (7,5 százalék) és az Egyesült Királyság (5,7 százalék). Legtöbbet Kínából (az összes import 9,9 százaléka), Oroszországból (9,8 százalék) és Németországból (9,5 százalék) importál. Törökország tehát központi helyet foglalhat el az Európai Unió és Ázsia, illetve Oroszország közti kereskedelemben, az esetleges csatlakozás stratégiailag is fontossá válhat, még nagyobb kaput nyithat Ázsia fele, beleértve az arab országokat is.
Szinte észrevétlenül, távol a brüsszeli tárgyalótermektől, Törökországban zajlanak az integrációs folyamatok. A törökök egyre nagyobb arányban adnak hangot azon véleményüknek, hogy az Európai Unió kedvező lehet az ország gazdaságára, de pozitív társadalmi hozadékai is lennének a csatlakozásnak.
Minden bizonnyal az eddigi legbonyolultabb integrációs folyamat indult újra. Valószínűsíthetően a leghosszabb is, hiszen az Európai Unió által kért intézkedések Törökország esetében nehezen megvalósíthatóak, sok esetben komoly strukturális átalakításokat követelnek meg a gazdaság több szektorában is. De minden gazdasági szempontot figyelembe véve, a kulturális és vallási különbségek okozta problémák megoldása sokkal nehezebbnek tűnik.