2021. január 27. szerdaAngelika
EUR = 4.8745 RON
USD = 4.0189 RON
HUF = 1.3547 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,322.04(-0.18%)
Infláció = 2,06%
Alapkamat = 1,25%

Megmenthető az euró, feltételekkel

Kudor Emese utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Németország bebiztosította magát arra az esetre, ha túl nagy lenne a baj: csak egy megszabott összegig vállal garanciát a segélykérők kimentésére. A piac megkönnyebbült, de nincs eufória. 


Hetek óta tartotta izgalomban a piacokat a szerdára ütemezett német alkotmánybírósági döntés. A testület két kérdésben kellett ítéletet hozzon: összeegyeztethető-e a német alaptörvénnyel az eurózóna tagokra költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum, illetve a júniusban elfogadott, az eurózóna állandó válságkezelési alapjának szánt ESM. Az előzetes várakozásoknak megfelelően mindkét kérdésben pozitív döntés született, azonban számos feltételt szabtak a válságkezelési programban való részvételhez.  


Egyike ezeknek, hogy biztosítani kell: Németországra nem hárul nagyobb teher az eredetileg tervezett 190 milliárd eurónál. A karlsruhei testület egyben engedélyezte a fiskális paktum ratifikálását, valamint elutasította azt a kérést is, hogy tiltsák meg Németország csatlakozását az ESM-hez addig, ameddig az Európai Központi Bank vissza nem vonja új kötvényvásárálási programját. A hírre a német tőzsdeindex és az euró is pozitívan reagált.


Németországon múlt minden

Az eurózóna túlélése függött a német Alkotmánybíróság nyolc bírájától, miután az ESM-ről szóló kormányközi szerződést az euróövezet többi tagállama már mind ratifikálta. Az övezet válságba jutott tagjainak támogatására szolgáló rendszer felállásához feltétlenül szükséges Németország részvétele: az ő forrása nélkül működésképtelen lenne az alap. A fiskális paktum esetében nem volt ennyire égető a helyzet: ez akkor is életbe léphet, ha a német alkotmánybírák nem adják rá áldásukat, hiszen a 17 tagállamból elegendő 12-nek a támogatása. 

Mi az az ESM? 

Az eurózóna átmenetinek szánt (2010-től 2013 közepéig élő) válságkezelési alapja (EFSF) mellé a tervek szerint idén júliustól állt volna fel az állandó válságkezelési alap (Európai Stabilitási Mechanizmus, ESM). Felállításával azért kellett megvárni a német alkotmánybíróság döntését, mert elengedhetetlen, hogy az alaptőkét adó tagországok legalább 90%-a ratifikálja az ESM-t saját jogrendjébe. A németek súlya a 700 milliárdos alaptőkéből mintegy 27%-os - körülbelül 190 milliárd euró. 

A 700 milliárdos alaptőkéből 80 milliárd eurót három részletben fizetnek be a tagállamok 2014 elejéig, az alaptőke további 620 milliárd eurójára pedig ugyanebben az ütemezésben garanciát vállalnak. Az ESM összes hitelnyújtási kapacitása 500 milliárd euró lesz és a jelenlegi tervek szerint jövő nyárig az ESM és az EFSF egymással párhuzamosan működik, így a beavatkozási kapacitásuk átmenetileg megnő. 

Elég sok a "de..."  

Az alkotmánybíróság először is feltételként szabta, hogy Németország nem járulhat hozzá 190 milliárd eurónál többel a válságcsomaghoz. A határ túllépéséhez a német szövetségi parlament, a Bundestag jóváhagyására lesz szükség. A bíróság ezáltal igyekszik megakadályozni a korlátlan német anyagi tehervállalást, de egyúttal ajtót is nyit abba az irányba, hogy az ESM beavatkozási kapacitása esetleg a jelenlegi 500 milliárd euró fölé nőhessen a jövőben.

Talán ennél is fontosabb az a feltétel, miszerint az ESM-mel kapcsolatos döntéseket (például a mentőcsomagok kifizetéseit) a német parlament mindkét házának el kell fogadnia. Gyakorlatilag így a német kormány nem tud a törvényhozás "háta mögött", rendkívüli sebességgel válságkezelési lépésekről dönteni.



Tömegesen kifogásolták Németország csatlakozását a válságalaphoz 

Németországban összesen 37 ezer állampolgár nyújtott be alkotmányjogi panaszt az ügyben. Többségük az ellenzéki szociáldemokrata párt egy volt minisztere, Herta Däubler-Gmelin beadványához csatlakozott. A panaszosok azt állítják, hogy a csatlakozást gyakorlatilag nem lehet visszacsinálni, valamint azt, hogy az ESM-be nem építettek be megfelelő felelősségi korlátot, így a német állam korlátlan mértékben állna helyt más országok adósságáért. Kifogásolták még, hogy a fiskális paktum és az ESM révén a lakosság beleszólása nélkül dőlnek el az ő pénzüket érintő, több száz milliárd eurót jelentő kérdések. 

Bizonytalanságot jelent még, hogy a segítségnyújtás feltételei nincsenek kellően letisztázva, illetve kérdéses, milyen kapcsolat lesz az EKB kötvényvásárlási programjával. Elviekben az EKB csak azoktól az államoktól vesz állampapírokat, melyek hajlandóak szigorú reformokat életbe léptetni, de lehetséges, hogy elegendő lesz egy európai segélyprogramban való részvétel is.  

Mi az a fiskális paktum? 

A fiskális paktum néven is emlegetett EU-s dokumentum hivatalosan a Szerződés a Gazdasági és Pénzügyi Unión belüli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról nevet viseli. A szerződést formálisan az euróövezeti országok kötötték, az azon kívüli tíz tagállam közül pedig nyolc csatlakozott hozzá. Csak Nagy-Britannia és Csehország nincs az aláírók között. 

A paktum szerint az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5%-on tartják. Ez a szerződés tartalmazza az úgynevezett adósságféket is: az aláíró országoknak az alkotmányukba vagy más kiemelt törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. A vállalások betartásának ellenőrzésében, illetve a szerződéstől eltérő aláírók szankcionálásában a korábbinál nagyobb szerephez jut az Európai Bíróság.  

A döntés még most sem végleges

Fontos tudni, hogy a német alkotmánybíróság két lépcsőben hoz döntést: szerdán csak arról határozott, hogy megállítja-e a német ratifikációs folyamatot. Ezt követően valószínűleg 2013 során arról hoz végleges döntést, hogy a két törvényjavaslat összhangban van-e a német alkotmány keretrendszerével. Eszerint még egy legalább több hónapos bizonytalansági periódus fog fennmaradni. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy noha a két döntés külön jogi procedúrát igényel, a mai döntés jelentősen behatárolja azt, hogy milyen kimenetele lesz a második lépcsőfokú döntésnek. 


Mérsékelt piaci reakciók, de a politikusok örülnek

A német politikai közegben megkönnyebbülés volt tapasztalható: a kormánypártiak örülnek, hogy az eurót sikerülhet megmenteni, az ellenzékiek pedig azt hangsúlyozzák, a válságban sem lehet a Bundestag beleegyezése nélkül nemzeti költségvetési ügyekben "felelőtlenül" dönteni. 

A piac pozitívan reagált, bár nem beszélhetünk eufóriáról. Ennek oka, hogy a döntés nem okozott nagy meglepetést, az általános derültséget továbbá visszaveti, hogy csak korlátozással hagyták jóvá a válságalap és a a fiskális paktum szabályrendszerét.

A német DAX-index újra 7400 pontig emelkedett, az euró dollárhoz mért árfolyama 1,29-ig kapaszkodott, amely új négyhavi csúcsot jelent. A spanyol öt éves CDS-felár 15 bázisponttal 362 bázispontra szûkült a német döntés hatására.


Forrás: hvg.hu, portfolio.hu, mti, origo.hu, hírszerk. 

NémetországalkotmányeuróeuróválságEU-paktummentőalap
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális