2020. december 4. péntekBorbála, Barbara
EUR = 4.8736 RON
USD = 4.0226 RON
HUF = 1.3594 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 9,486.10(1.18%)
Infláció = 2,24%
Alapkamat = 1,50%

Mi a baja a hitelminősítőknek és az IMF-nek Magyarországgal?

Kudor Emese utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Kérdezz-felelek sorozat a legaktuálisabb magyarországi témákról: mikor jöhet vissza az IMF, csődbe juthat-e az ország nélkülük, és mit akar a jegybank tartalékaival a kormány?


Pontokba csoportosítottuk a közelmúlt eseményeit azok számára, akik már nem tudják követni, ki-kivel van a magyar-IMF-EU-hitelminősítők négyes csetepatéjában.


Miért ment el Magyarországról az IMF?

Múlt pénteken a tervezettnél korábban hagyta el Budapestet az IMF és az EB küldöttsége: előrehozták repülőjegy-foglalásaikat és már reggel elutaztak, noha az eredeti program szerint még délutánra is terveztek megbeszéléseket. Sajtóinformációk szerint már csütörtök este megszakadtak a tárgyalásokat, ugyanis több kérdésben sem tudtak dűlőre jutni a magyar féllel. Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosának hivatalos közleménye szerint a küldöttség leginkább a jegybanktörvényt kifogásolta, de nem értettek egyet a nyugdíjállamosítás kiterjesztésével sem, és kifogások vannak a végtörlesztés, a válságadók, a nyugdíjpénzek miatt is.

A hvg.hu hivatalosan meg nem erősített információi szerint a jegybanktörvény mellett az EU-s vezetők az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) kétharmados törvénybe foglalásának visszavonását kérték, továbbá egyértelművé tették, hogy csakis a gyakori ellenőrzéssel járó, szigorúbb feltételeket támasztó, stand by típusú IMF-hitelhez járulnak hozzá. Valójában tehát nem az IMF, hanem az EU szigorított be, de nagyon.


Mikor jöhetnek még vissza?

Learn About Tableau

Valójában ez még csak egy előkészítő megbeszélés-sorozat volt, a konkrét hitelmegállapodásról szóló tárgyalás csak ezután következik. A találkozóra Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint január 10-én kerülhet sor, más források szerint az IMF egyelőre a magyar kormány válaszára vár, hogy visszatérjen. Az éles ellentétekre utalva valószínűleg akkor jöhet vissza a delegáció, ha érdemben változik a magyar fél hozzáállása a vitatott kérdésekhez.


Mennyi pénzt kérne Magyarország az IMF-től?

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban azt mondta, hogy január végére akár három-négy évre szóló, 15-20 milliárd eurós hitelkeretről szóló megállapodás is létrejöhet a szervezettel. A jelenlegi tervek szerint Magyarország a romániaihoz hasonló, elővigyázatossági szerződést kötne nemzetközi partnereivel, tehát csak szükség esetén hívna le pénzt a hitelkeretből. Az EU ugyanakkor csak ennél sokkal szigorúbb felügyelettel járó, készenléti hitelmegállapodáshoz járulna hozzá, az IMF pedig csak az EU-val karöltve vállalja a hitelezést.


Mi a gond a vitatott jegybanktörvénnyel?

A törvényjavaslattal tulajdonképpen az a gond, hogy sérti a jegybank függetlenségét. Simor András MNB elnök szerint a tervezet a kormány hatalmának átvételéről szól a központi bankban, az EKB pedig azért kifogásolta, mert sérti az uniós alaptörvény 130-as cikkelyét, amely az EKB és a nemzeti bankok teljes függetlenségét írja elő. Az Európai Bizottság továbbá azt hiányolta, hogy a törvény kidolgozása során a kormány nem konzultált az EKB-val, illetve egy korábbi verziót küldött el hozzá véleményezésre.



Mit tartalmaz a jegybanktörvény?

A terv alapján növelnék a monetáris tanács tagjainak számát, az MNB alelnökeinek kinevezési jogköre átkerülne a mindenkori miniszterelnökhöz, az MNB elnöke fölött nőne az országgyűlési kontroll, továbbá korlátoznák a szervezet alkalmazottainak bérét. Az MNB el kell küldje a kormánynak az igazgatóság napirendjét, az alelnökök személyére pedig nem az MNB elnöke, hanem a miniszterelnök tesz javaslatot.

Emellett az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) összevonhatják a jegybankkal, a terv mögött Simon András leváltására való törekvés húzódhat, ugyanis az MNB elnöke az új intézménynél alelnöki funkciót tölthet be.

Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke később módosításokat indítványozott a törvényben. Az egyik módosító javaslat kiveszi a kormány törvénytervezetéből azt a pontot, amely a jegybank alelnökének fizetésében korlátozná az MNB-ben dolgozók bérét. A másik javaslat pedig dióhéjban arról szól, hogy az MNB-nek folyamatosan figyelnie kell, az egész pénzügyi rendszerben nőnek-e a kockázatok, és azokat kezelnie, csökkentenie kell. Simor szerint így van remény arra, hogy jó jegybanktörvény szülessen.

Miért gond az MNB függetlenségének sérülése?

Egy ország vezetésében a fiskális politikát a kormány, a monetárist pedig a jegybank kell gyakorolja, amely tartalékait a nemzeti valuta védelmében használhatja fel. Az alapkamatot akkor növeli, ha erősíteni szeretné a hazai pénznemet vagy fékezné az inflációs nyomást. Természetesen ez összhangban kell legyen a központi döntéshozással, de a függetlenség nem sérülhet, mert akkor a kormányzati politikák bizonytalanná tehetik az árstabilitást és az infláció szintjét. Emellett pedig akár a valutatartalékot is kormányzati célokra használhatják fel.

„Ha az EU végső soron megakadályozná az IMF-megállapodás aláírását, egy mozdulattal össze lehetne vonni a jegybankot és a PSZÁF-ot, és az MNB 35 milliárd eurós devizatartalékának egy részét lehetne használni a likviditás biztosítására” – vázolt egy vészforgatókönyvet kedden egy Fideszes politikus.

Kétséges azonban, hogy ezzel meddig tudná elkerülni a csődöt az állam: a piacok tartósan elveszíthetik a bizalmukat a magyar állampapírpiacban, így a krízis akár tovább is tarthat, mint ameddig a jegybanki tartalékok elegendőek.


Valóban a valutatartalékra fáj a foga a kormánynak?

A hvg.hu kormányzati forrása szerint tulajdonképpen egy “filozófiai vita” van arról, hogy rendkívüli helyzetekben el lehet-e térni a standard monetáris politikától, és “segítheti-e a jegybank a kormány politikáját”. A miniszterelnök azt szeretné, hogy a nemzeti bank devizatartalékának egy részét – a 35 milliárd euróból 4-5 milliárd eurót – forintforrások létrehozására használnák fel, amellyel segítenék a gazdaság hitelezésének beindítását. A lap szerint Orbán jelenleg úgy látja, az országnak nincs is szüksége ilyen magas devizatartalékra.

Ugyanakkor a kormányfő azt is szeretné, ha a kereskedelmi bankok MNB-nél tárolt betétállományát is mozgásba lehetne hozni és ki lehetne vinni hitelek formájában a piacra – írja a hvg.hu.


Orbán Viktor fejét akarja az EU?

Az EU-s delegáció az – első kérdésben felvázolt – hárompontos ultimátummal olyan feltételeket szabott, amelyekről pontosan tudta, hogy Orbán Viktor eddigi politikájának gyökeresen ellentmondanak, ezért a kormányban úgy értékelik, hogy az EB a kormányfő lemondását próbálja kikényszeríteni – írja ugyancsak a hvg.hu kormányzati forrásokra hivatkozva.  Az index.hu szerint azonban Orbán Viktornak nem áll szándékában távozni, akkor sem, ha Magyarország nem kap elővigyázatossági hitelkeretet az IMF-től.

„Ez nem Olaszország, Orbán nem Berlusconi, Magyarország nem tartozik az eurózónához, nem törékeny a kormányzati többség. A kétharmad nem engedné a miniszterelnök elmozdítását” – nyilatkozták kormánypárti források.


Van alternatívája az IMF-nek?

Magyarországnak jövőre 5-6 milliárd eurós devizaforrásra van szüksége ahhoz, hogy állampapírpiaca gördülékenyen működjön. Az IMF csak a piaci kamat felét kéri el, ennél kedvezményesebben nem lehetne megújítani a lejáró adósságokat. Ennél talán még az a fontosabb, hogy a szervezet védőhálója biztonságot sugall a befektetők felé.

A portfolio.hu szerint az IMF nélkül nem biztos, hogy a hitelezők jövő tavasszal még biztosra veszik az ország fizetőképességét. “A Valutaalap rugalmasságától függően lehet folytatni a gyakran rögtönzésekre épülő gazdaságpolitikát - a hitelezőinket nem fogja különösebben érdekelni” – írja a gazdasági portál.

A GKI Gazdaságkutató szerint sincs alternatívája az IMF-megállapodásnak. Annak esetleges elmaradása a rendkívül negatív nemzetközi piaci reakciók miatt közvetlen fizetésképtelenségi veszéllyel járna „Ha megszakadna az IMF-tárgyalás, az felerősíthetné a befektetők esetleges távozásának negatív hatásait, ebben az esetben kétszámjegyű állampapírhozam és gyengülő forintárfolyam jöhet” – mondta az index.hu-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. „Magyarország elzáródhat a piaci forrásoktól, a devizatartalékokból kellene finanszírozni a lejáró adósságot” – ahogy arra korábban utalás történt a kormány részéről.


Miért minősítette le a Magyarországot az S&P?

Az S&P szerint gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóság és a felügyeleti szervek függetlensége. Az alkotmányban és egyes független intézmények - köztük a jegybank és az Alkotmánybíróság - működésében végrehajtott változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát.

A Standard & Poor's közölte: véleménye szerint az elmúlt egy évben hozott intézkedések - amelyek több szolgáltatási szektort érintenek - hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét. Az S&P szerint különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre.

A S&P szerint továbbá a gazdaságpolitikai döntéshozatalt és a hitelképességet egyaránt erősíthetné "a részvétel egy többoldalú programban". A leminősítés által tehát tovább nőtt a nyomás a kormányon, hogy januárban állapodjon meg az IMF-fel és az EU-val.


Miért veszélyes a bóvli-kategória?

A bóvli minősítés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az illető ország állampapírjait nem ajánlják befektetésre a minősítő intézetek. Úgy értékelik, hogy megnőtt a nemfizetés kockázata, így drágábban jut hitelhez a kormány. Ez a lejáró adósságok refinanszírozása szempontjából veszélyes, hiszen ha egy állam nem tudja megújítani adósságpapírjait, akkor nem tudja törleszteni kötelezettségeit meglévő adósai felé, ami a csőddel egyenértékű.

IMFMagyarországMagyar Nemzeti Bank
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális